Kategória: Hírek

hergerSKMBT_C20316092013190

Herger Csabáné: A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében

A modern magyar házassági vagyonjog kialakulásának és rendszerének a német jogfejlődés eredményeivel történő összehasonlítását az a felismerés motiválta, hogy a magyar modernizáció korának házassági vagyonjogi intézményei a korabeli jogtudomány álláspontja szerint túlnyomó mértékben német eredetűek voltak. Ezek fejlődése az évszázadok során egy olyan államban ment végbe, melynek a népessége részben német származású volt. Másrészt a neoabszolutizmus korában az erőszakos jogexport következtében a magyar jogéletet és a jogtudományt jelentős osztrák hatás érte, de nem feledhető az sem, hogy a magyar magánjogi kodifikáció során a 19. század utolsó két évtizedében a német polgári kódex tervezeteire is tekintettel voltak. Miután ma Magyarország az Európai Unió tagállama, joggal tehető fel a kérdés, hogy a német-magyar jogtörténeti előzmények hasznosulhatnak-e azután, hogy a pártállami korszak családjogi törvénykönyvének monolit házassági vagyonjogát annak novellái és a bírói joggyakorlat továbbfejlesztette, majd az új magyar polgári kódex házassági vagyonjogának kodifikátorai lényegét tekintve ugyanazt a három rendszert nevesítették, mint amit a hatályos német jog is ismer.

  • Tartalomjegyzék
  • Kiadás éve: 2017
  • Kiadás helye: Passau
  • Kiadó: Schenk Verlag
  • Terjedelem: 472 oldal
  • Kötés: papír
  • Formátum: 168 x 238 mm
  • ISBN 978-3-944850-70-2

Ünnepi üdvözlet

udvozlet

005

Konferencia-beszámoló

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI

JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA

Szekszárd, 2017. szeptember 28–29.

„A jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet új forrásai” címmel rendeztek jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdiszciplináris nemzetközi konferenciát Szekszárdon 2017. szeptember 28–29-én. A 2011-ben megalakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tagjai és a meghívott előadók 2011 és 2014 után immár harmadszor találkoztak Tolna megye székhelyén.

A két napos konferencia a Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumi programsorozatához kapcsolódva a TSZE Kutatócsoport és az OTKA-kutatócsoport szervezésében – az MTA IX. Osztályának Jogtörténeti Albizottsága, az MTA I. Osztályának Néprajztudományi Bizottsága, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, a SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék, a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány partnerségével – valósult meg a PTE szekszárdi, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A konferencián előadást tartó egyetemi oktatókat, tudományos intézeti kutatókat, a közgyűjtemények munkatársait és a megjelent érdeklődőket Dr. Berke Gyula, a PTE oktatási rektorhelyettese és Dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere köszöntötte.

A szakmai találkozás, vélemény- és tapasztalatcsere lehetőségét kínáló program „A jogtörténeti kutatások új forrásai: jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi digitális adattár / New sources of legal history research: Digital Database of Folk Law (DDFL)” témában megvalósult OTKA-kutatás (109191 K) záró konferenciája is volt. A plenáris ülésen az OTKA-kutatás eredményeiről szólva Homoki-Nagy Mária A levéltári források jelentősége a magánjogtörténeti kutatásokban (A dél-alföldi mezővárosok 18–19. századi jogéletének feltárására tett kísérletek) című előadásában összegezte az elmúlt négy éves kutatás tapasztalatait. A gazdag forrásanyagból választott öröklésjogi példák alapján felhívta a figyelmet a levéltári források szerepére a jogtörténeti kutatásokban. Kajtár István Áttekintő értékelés a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről előadása egyszerre volt eredményösszegzés és az új kutatási feladatok megfogalmazása. Bánkiné Molnár Erzsébet A Jászkun kerület jogi néprajza: történelemszemlélet, kutatási módszer, forráselemzés előadásában egy privilegizált közösség több évtizedes kutatása során kialakult forrásfeltárás, -kutatás és elemzés eredményeit, ezeknek a jászkunsági népi jogélet vizsgálata során történő alkalmazásának tapasztalatait osztotta meg. Az interdiszciplinaritás szellemiségét történeti-szociológiai szempontokkal gazdagítva Bognár Szabina a kérdőívek nagyívű áttekintését vállalta a nemzetközi és a hazai jogi néprajzban Gyakorlati szintézis – a népi jogéletkutatás témái, módszerei Tagányi Károlytól Tárkány Szücs Ernőig címmel megtartott előadásában. A plenáris ülés és a kutatócsoport beszámolóját zárva az OTKA-Kutatócsoport vezetője, Dr. Nagy Janka Teodóra egy rövid TSZE Kutatócsoport- és OTKA-kutatócsoport történetet követően A jogi népéletkutatás (1939–1948) nemzetközi előzményei, elméleti és módszertani kérdései, eredményei a hazai interdiszciplináris tudományfejlődésben címmel elsősorban a forrásfeltárás, elemzés és értelmezés kérdéseit emelte ki a jogi népéletkutatás (1939–1948) forrásai kapcsán.

A konferencia első szekciójában Varga Csaba egy jogfilozófiai kérdésfelvetés mentén a jogi népszokáskutatás lehetséges többlet-üzenetéről, Gelencsér József az ügyvédek népi megítéléséről beszélt. A jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi forrásokat fókuszba helyező előadások sorában Herger Csabáné a Baranya megyei polgári jogszolgáltatási iratanyag (1848–1918) szerepéről szólt a házassági vagyonjog hazai fejlődéstörténetében. J. Újváry Zsuzsanna a kassai statutumokat vizsgálta abból a szempontból, hogy miként határozták meg, szabályozták a város polgárainak mindennapjait. Őrsi Julianna az íratlan szabályokra is kiterjesztve a kört ugyanezt mutatta be a jászkunsági közösségek életében. Bárth János rendkívül gazdag forrásismeretének újabb bizonyítékát adva a bácskai paptartó szerződések tanúságait osztotta meg a hallgatósággal, míg Kothencz Kelemen ugyancsak bácskai plébániai iratok házassági bejegyzései alapján a különleges élethelyzetekhez kapcsolódó rendhagyó szabályozási gyakorlatra hívta fel a figyelmet.

A büntetőjog területéhez kapcsolódó jogi kultúrtörténeti előadások között Mezey Barna a nyugat-dunántúli tömlöcgyakorlatról szólt a 19. század eleji források tükrében, Lanczendorfer Zsuzsanna A bölénymaggal megétetett legény kisalföldi ballada izgalmas tényfeltárási kutatásának eredményeit osztotta meg, Kováts István pedig a 14–18. századi vesztőhelykutatás történeti, régészeti és topográfiai forrásaival ismertette meg a konferencia résztvevőit.

Frey Dóra a dél-dunántúli németek példáján keresztül vizsgálta az identitás, a nyelvhasználat és az állam kapcsolatát, Falus Orsolya és Yusuf Çetin, a török Ağrı İbrahim Çeçen egyetem professzora pedig a Szadaka kövekről szóló előadásban új kutatási témákra, irányokra hívta fel a figyelmet.

A konferencia záró szekciója börzéje volt a legkülönbözőbb típusú forrásoknak: Petercsák Tivadar a fertálymesteri naplóknak a népi önkormányzatiság vizsgálatában betöltött szerepéről, Horváth József az 1848 előtti Győr megyei falusi árvairatok jogtörténeti forrásértékéről, Völgyesi Levente az egyházi levéltári gyűjtemények jogi néprajzi forráslehetőségeiről beszélt. A kutatók számára fontos információt nyújthat Tárkány Szücs Ernő – a kutatócsoport névadója, a magyar jogi néprajz kiemelkedő képviselője – a hódmezővásárhelyi levéltárban megtalálható írásos hagyatékának megismerése is.

Szádeczky-Kardoss Irma a szimbolika jogtörténeti forrás szerepét, Szabó Ernő pedig egy Tolna megyei reformkori helytörténeti forrás római hadtörténeti vonatkozásait ismertette.

Az előadásokat követő szakmai hozzászólások, viták műhelykonferenciává avatták a jogtörténész, történész, néprajzos és szociológus szakemberek részvételével megvalósuló interdiszciplináris konferenciát, amelynek első napját könyvbemutató zárta. Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun szabadság. A törvényesség helyi sajátosságai a Jászkun kerület népi kultúrájában (1682–1876) – a Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 3. köteteként megjelent könyvét Homoki-Nagy Mária mutatta be, Bognár Szabina – az OTKA-kutatás támogatását is magáénak tudható – a Magyar Néprajzi Társaság által megjelentetett A népi jogélet kutatása Magyarországon kötetét pedig Gelencsér József ismertette.

Mezey Barna és Nagy Janka Teodóra, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport vezetőjeként a konferenciát zárva az interdiszciplinaritás megtermékenyítő hatását emelte ki mind a jogtudomány, történettudomány, néprajztudomány és szociológia „közös mesgyéjén” elhelyezhető kutatási terület, a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz, mind pedig a kutatócsoport az elmúlt hat esztendőben elért eredményei szempontjából.

Konferenciánk képei

Konferencia beszámoló: Néprajzi Hírek 2017/3

Meghivo0926_Page_1

Konferencia hírek és meghívó

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI
JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA
Szekszárd, 2017. szeptember 28-29.

Tisztelt Előadó, Kedves Kutatócsoport Tag! Kedves Barátaink!

Mellékelten küldjük a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport és a „A jogtörténeti kutatások új forrásai: jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi digitális adattár (DDFL)” témában megvalósult OTKA-kutatás (109191 K) Szekszárdon 2017. szeptember 28-29-én szervezett A jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet új forrásai jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdiszciplináris nemzetközi konferencia meghívóját.

Az alábbiakban néhány fontos információt szeretnénk megosztani a konferencia programjával kapcsolatban.

Időpont: 

Két napos konferenciánk szeptember 28-án (csütörtökön) 10:00 órakor veszi kezdetét (regisztráció: 9.30–10.00) és szeptember 29-én (pénteken) 14:30 órakor kívánjuk befejezni.

Helyszín:

PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (korábban Illyés Gyula Kar) Szekszárd, Rákóczi utca 1., Paksi terem (fsz. 42.)

A helyszín megközelítése:

Tömegközlekedéssel érkezők:

A konferencia helyszíne a vasútállomástól és a buszpályaudvartól legegyszerűbben gyalogosan 10 perc sétával érhető el a Séd patak partján.

Gépkocsival:

GPS-koordináta: 46.35253, 18.70423

Parkolás: Térítésmentesen a Kar parkolójában (amely a Mátyás király utcából közelíthető meg).

Szállás:

A konferencia előadói számára az előzetes igényeknek megfelelően térítésmentes szálláslehetőséget biztosítunk szeptember 28-án este a konferencia helyszínétől 50 méterre található PTE KPVK Kollégium két ágyas vendégszobáiban.

A vendégszobák beosztása.

A PTE KPVK Kollégium címe: 7100 Szekszárd, Mátyás kir. u. 3. (Tel.: 06-74-528-327)

Parkolás: Térítésmentesen a Kar parkolójában (amely a Mátyás király utcából közelíthető meg).

További önköltséges szálláslehetőségek egyéni foglalással: booking.com

Étkezés:

A konferencia helyszínén a büfé ingyenes.

Az étteremben az ebéd lehetősége biztosított: napi menü: 1050 Ft, heti ajánlat 950 Ft egytálétel. (Helyileg: az étterem külön termében)

A konferencia előadói számára szeptember 28-án (csütörtökön) az esti programhoz kapcsolódóan közös vacsorát és borkóstolást szervezünk:

Szekszárdi ízek, borok és hangulatok a Mészáros Borházban (Mészáros Pál Borház és Pince, Szekszárd, Kossuth Lajos utca 26.). A helyszín gyalogosan 4 perc sétával érhető el a Kar épületétől és a kollégiumtól.

Stand:

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport standot állít a konferencia helyszínén, ahol lehetőség nyílik a kutatócsoporthoz kötődő kiadványok, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kötetek, folyóiratok bemutatására. A stand saját kiadványokkal is gazdagítható, várjuk a bemutatni kívánt kiadványokat!

Program:

A konferenciateremben a max. 20 perces előadásokhoz a projektorhasználat lehetőségét biztosítjuk (dialéptetővel).

szeptember 28. CSÜTÖRTÖK

9.30 -10.00   Regisztráció

10.00 -10.20             Konferencia megnyitó, köszöntők

Dr. Berke Gyula oktatási rektorhelyettes, PTE

Dr. Horváth Béla dékán, PTE KPVK

Dr. Haág Éva Szekszárd Megyei Jogú Város alpolgármestere

Dr. Tárkány Szücs Attila Vásárhelyi Testamentum Alapítvány

10.30-13.00 Plenáris ülés

A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár / New sources of legal history research: Digital Database of Folk Law (DDFL)” (109191 K) OTKA-támogatással megvalósuló kutatás eredményei.

Elnök: Dr. Varga Csaba

10.20 Dr. Homoki-Nagy Mária: A levéltári források jelentősége a magánjogtörténeti kutatásokban (A dél-alföldi mezővárosok 18–19. századi jogéletének feltárására tett kísérletek)

10.50 Dr. Kajtár István: Áttekintő értékelés a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről

11.20 Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet: A Jászkun kerület jogi néprajza: történelemszemlélet, kutatási módszer, forráselemzés

11.50 Dr. Bognár Szabina: Gyakorlati szintézis – a népi jogéletkutatás témái, módszerei Tagányi Károlytól Tárkány Szücs Ernőig (Kérdőívek a nemzetközi és a hazai jogi néprajzban)

12.20 Dr. Nagy Janka Teodóra: A jogi népéletkutatás (1939–1948) nemzetközi előzményei, elméleti és módszertani kérdései, eredményei a hazai interdiszciplináris tudományfejlődésben

12.50-13.10 Hozzászólások

13.10-14.00 Ebédszünet

14.00-15.40 I. Szekció

Elnök: Dr. Homoki-Nagy Mária

14.00 Dr. Varga Csaba: Népszokások mint kollektív én-reprezentációk? (A jogi népszokáskutatás lehetséges többlet-üzenetéről)

14.20 Dr. Gelencsér József: Az ügyvédek népi megítélése a polgári korban

14.40 Dr. Herger Csabáné: A MNL BML polgári jogszolgáltatási iratanyagának (1848-1918) a jelentősége a házassági vagyonjog hazai fejlődéstörténete tekintetében

15.00 Dr. Mezey Barna: Tömlöcgyakorlat a Nyugat-Dunántúlon a források tükrében a 19. század első felében

15.20-15.40 Hozzászólások

15.40-16.00 Kávészünet

16.00-18.00 II. Szekció

Elnök: Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet

16.00 Dr. J. Újváry Zsuzsanna: Kassa város polgárainak mindennapjai a statutumok tükrében

16.20 Dr. Örsi Julianna: Írott és íratlan szabályok a mindennapi életben

16.40 Dr. Bárth János: Paptartó szerződések

17.00 Kothencz Kelemen: Bácskai házasságok rendkívüli megnyilvánulásai a plébániai iratok tükrében

17.20-17.40 Hozzászólások

17.40-18.10 Könyvbemutató:

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun szabadság. A törvényesség helyi sajátosságai a Jászkun kerület népi kultúrájában (1682–1876) (Bemutatja: Dr. Homoki-Nagy Mária)

Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon (Bemutatja: Dr. Gelencsér József)

19.00 Vacsora, borkóstoló a Mészáros Borházban (Szekszárd, Kossuth Lajos u. 26)

 szeptember 29. PÉNTEK

9.00- 11.15 III. Szekció

Elnök: Dr. Mezey Barna

9.00 Dr. H. Szilágyi István: Megjegyzések a jogi kultúra fogalmához

9.20 Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: A „bölénymaggal megétetett legény”. Egy újabb kisalföldi ballada nyomában

9.40 Dr. Falus Orsolya – Dr. Yusuf Çetin: Szadaka kövek

10.00 Kováts István: Történeti, régészeti és topográfiai forrástípusok komplex alkalmazása a 14-18. századi vesztőhelyek kutatásában

10.20 Dr. Frey Dóra: Identitás, nyelvhasználat és az állam – A magyar állam viszonya a kisebbségek nyelvhasználatához ás identitásához a dél-dunántúli németek példáján

10.40 Dr. Peres Zsuzsanna: Hitbérkikötések a magyar arisztokrácia körében a 17-18. században

11.00-11.15 Hozzászólások

11.15-11.30 Kávészünet 

11.30- 13.05 IV. Szekció   

Elnök: Dr. Máthé Gábor

11.30 Dr. Petercsák Tivadar: A népi önkormányzatiság forrásai: a fertálymesteri naplók

11.50 Dr. Horváth József: Az 1848 előtti Győr megyei falusi árvairatok jogtörténeti forrásértékéről

12.10 Dr. Völgyesi Levente: Az egyházi levéltári gyűjtemények, mint a jogi néprajz forrásai

12.30 Dr. Bárth Dániel: A felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia, II. József) rendeletalkotása és a népi kultúra történeti változása

12.50 Szenti Csilla: Dr. Tárkány Szücs Ernő jogász, néprajztudós írásos hagyatéka a Hódmezővásárhelyi Levéltárban

13.10 Dr. Szádeczky-Kardoss Irma: A vérszerződéstől az országfelajánlásig (avagy a szimbolika mint jogtörténeti forrás)

13.30 Dr. Szabó Tamás: Kár és károkozás a népi joggyakorlatban (a magyar és német jogi népszokásgyűjtések forrásanyaga tükrében)

13.50 Szabó Ernő: Egy Tolna megyei reformkori helytörténeti forrás római hadtörténeti vonatkozásai                                                                                     

14.10 Hozzászólások

14.30 Konferencia zárása (Dr. Mezey Barna)

 

A személyes találkozásig is a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport nevében szívélyes üdvözlettel:

Szekszárd-Budapest, 2017. szeptember 25.

 

Dr. Nagy Janka Teodóra                                               Dr. Mezey Barna

elnök                                                                       társelnök

 

Korábbi hírleveleink:

OTKA_TSZE_KONF_KORLEVEL1

OTKA_TSZE_KONF_KORLEVEL2

OTKA_TSZE_KONF_KORLEVEL3

OTKA_TSZE_KONF_KORLEVEL4

Meghívó:

Meghivo

SKMBT_C20316092013190

Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon

Bognár Szabina kötete egy interdiszciplináris, a néprajz, a jog, a történelem és a szociológia illetékességébe egyaránt illeszkedő kutatási terület történetéről szól, melynek elnevezése is zavarba ejtően sokféle: népi jogéletkutatás, jogszokásgyűjtés, jogi népszokáskutatás, jogi néprajz, jogi etnológia, jogi antropológia stb. Széles forrásbázisra (gazdag levéltári anyag, kutatói hagyatékok és több tudományterületet érintő publikációk) alapozva a 20. század eleji öröklési jogi gyűjtésektől a Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 2011-es megalakulásáig veszi számba a kisebb közösségek normarendszereinek megismerését célul kitűző kutatási programokat. A kutatástörténeti összegzés nemcsak egy kézről-kézre járó kutatási tradíció eredményeinek értékelő bemutatására vállalkozik, hanem kitér a terminológiai kérdések tisztázására, valamint a nemzetközi párhuzamok bemutatására is. A szerző számba veszi az intézményesülés kerékkötőit, illetve megmutatja azt is, hogy a 20. századi Magyarországon a politika mikor és miként befolyásolta a különböző indíttatásból végzett vizsgálatokat, kutatói életpályákat.

  • Tartalomjegyzék
  • Kiadás éve: 2016
  • Kiadás helye: Budapest
  • Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság
  • Sorozat: Néprajzi értekezések 5.
  • Terjedelem: 275 oldal
  • Kötés: papírtábla
  • Formátum: 168 x 238 mm
  • ISBN 978-615-80634-0-1