Kategória: Képes

297

Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Interdiszciplináris Konferencia

A PTE Illyés Gyula Kar adott otthont október 2-3-án a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 2014.évi Interdiszciplináris Konferenciájának.

A TSZE Kutatócsoport a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténet Tanszékének, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar A magyar jogrendszer megújítása a jogállamiság és az európai integráció jegyében Doktori Iskolájának, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének támogatásával 2011-ben alakult meg.

Egyetemközi tudományos szervezetként jogtörténészek és a téma iránt érdeklődő egyetemi oktatók, tudományos kutatók, közgyűjteményi szakemberek, gyakorló jogászok széles körű bevonásával valósítja meg a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célt: a jogi néprajz, a jogi kultúrtörténet kutatási terület szinergikus fejlesztését, a kapcsolódó szellemi erőforrások erősítését. A kitűzött célt elsősorban hazai és nemzetközi konferenciák, szakmai találkozási alkalmak, fórumok szervezésével, közös honlap működtetésével, közös feladattervek megfogalmazásával, valamint kiterjedt pályázati tevékenységgel valósítja meg. A Kutatócsoport a klasszikus műhelymunka tudományos színtere, amely lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatók, a doktoranduszok és a fiatal kutatók tehetséggondozására is.

A megfogalmazottak jegyében került sor a TSZE Kutatócsoport keretei között ez évben is a 2008-ban Szekszárdon szervezett és szakmai körökben is elismeréssel emlegetett interdiszciplináris konferenciához hasonló rendezvényre, amely a szakmai találkozás, vélemény- és tapasztalatcsere lehetőségét kínálva a korábbi együttműködő partnerek bevonásával - MTA Néprajzi Bizottsága, MTA IX. Osztályának Jogtörténeti Albizottsága, MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportja, Magyar Néprajzi Társaság, Tárkány Szücs Ernő Alapítvány, PTE Illyés Gyula Kar, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata  – került megrendezésre

A tudományos tanácskozásra összegyűlteket Prof. Dr. Horváth Béla a PTE IGYK dékánja, Prof. Dr. Mezey Barna a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke és Dr. Tárkány Szücs Attila a kutató, Tárkány Szücs Ernő fia, valamint Dr. Nagy Janka Teodóra, a PTE IGYK általános és tudományos dékánhelyettese, a TSZE Kutatócsoport elnöke köszöntötte.

A kétnapos program első napi plenáris, illetve az ezt követő hat szekcióülésén a magyar néprajztudomány és jogtörténet harminc jeles kutatója osztotta meg egymással és a hallgatósággal legújabb eredményeit a jogi néprajz interdiszciplinaritása, a jogi kultúrtörténet kutatástörténeti kérdései, a jogi szimbólumok, processzuális jelképek, a bűnök és büntetések, a jog és folklór, valamint a mindennapok joga témaköreiben.

A konferencia során ismertették a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoportot bemutató, Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulója tiszteletére ajánlott, a Kutatócsoport tagjai által írott tanulmányokat tartalmazó kiadványt is. A kötet (Szerk: Nagy Janka Teodóra) a Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 1. köteteként , a PTE IGYK, kiadásában jelent meg.

A szervezők köszönik konferencia megrendezéséhez nyújtott segítséget az ELTE ÁJK Magyar Állam-és  Jogtörténeti Tanszékének, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának, valamint a szervezésben való közreműködést Dr. Bognár Szabinának, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tudományos titkára és Szabó Ernő tudományos asszisztensnek, valamint az IGYK hallgatóinak, Bíró Dórának, Gáspár Csillának és Laczkovich Máténak.

A konferencián elhangzott előadások kivonatai

Galéria

 

Konferenciánk visszhangja:

Vásárhelytől Szekszárdig (Dr. Kriston Vízi József)

„A közös szellemi örökség jogán jöhetünk össze ismét…” – szólt e nyár végén küldött hívogatójában Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató, a Szekszárdon nemrég megrendezett jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdiszciplináris konferencia szervezője. A Hódmezővásárhelyről indult s immár három évtizede végleg eltávozott Tárkány Szücs Ernő születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából, 2011-ben megalakult Kutatócsoport Kiskönyvtára sorozatának első kötetét is ez alkalommal mutatták be. Mindeközben harminc előadás, friss kutatási áttekintés vagy már téma-összefoglaló hangzott el plenáris és szekció-előadások keretében. A Kutatócsoportnak Bács-Kiskun megyéből három alapító tagja van: Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, az MTA doktora (Kiskunfélegyháza), Dr. Bárth János néprajzkutató, ny. múzeumigazgató (Kecskemét-Jánoshalma) és Kothencz Kelemen néprajzkutató, a bajai Türr István Múzeum munkatársa. Ők előadással és a kötet szerzőiként egyaránt szerepeltek. A mostani ülésszakon hozzájuk csatlakozott a halasi  Thorma János Múzeum igazgatója, Szakál Aurél, aki a szégyenkő és pellengér fogalmak néhány ritka, még fennmaradt tárgyi emlékeit mutatta be. Dr. Kriston Vízi József, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa pedig a népi játékok szabályrendszeréből ez alkalommal a büntetés és a kirekesztés jellegzetes mozzanatairól értekezett. Az előadások anyagai később egy összegző kötetben látnak majd napvilágot, míg az eddigi évek eseményei a PTE Illyés Gyula Karának kebelében működő munkaközösség révén, a jogineprajz.hu honlapon tanulmányozhatók.

WP_000260

OTKA munkaértekezlet Szekszárdon

2014. április 26-án munkaértekezletet tartott Szekszárdon „A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL)” című OTKA projekt kutatócsoportja.

 

A megbeszélés részvevői:

Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Kajtár István; Dr. Homoki Nagy Mária; Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet; Dr. Bognár Szabina

Szakmai program:

10:00–11.30       A kutatók 15–20 percben összegzik a 109191 K számú négy éves OTKA programban vállalt kutatási feladataikat, valamint bemutatják a pályázattal összefüggő kutatási előzményeket.

11:30–12:00       Kérdések és szakmai vita.

12:00–13:00       Az első kutatási év (2013.10.01–2014.09.30) operatív teendőinek részletes áttekintése

13:00–13:30       Az első évi kiadványozás: az OTKA és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport bemutatásában vállalt egyéni feladatok áttekintése

13:30–14:00       Egyebek

Képgaléria

017.JPG

“Alkotott jog, szokásjog, jogszokás” ­­­– előadások a Kúria Klubban

A Kúria elnöke, Dr. Darák Péter felkérésének eleget téve a Kúria Klubban tartott előadást 2014. április 14-én 15.30 órakor a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke és elnöke, Dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE rektora és Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, a PTE IGYK dékánhelyettese.

Dr. Darák Péter köszöntőjét követően az előadók „Alkotott jog, szokásjog, jogszokás” címmel szóltak a történeti jogforrások helyéről és szerepéről a magyar jogfejlődésben. Az alkotott jog történeti és aktuális kérdései, Werbőczy István 500 éve született szokásjogi gyűjteményének évfordulós értékelése, a „lent”, azaz a jogszokások színes világának felidézése számos kérdés, vélemény megfogalmazására nyújtott alkalmat.

A programot záró kötetlen szakmai beszélgetés – amelybe a résztvevők mellett a Kúria elnökének külföldi vendégei is bekapcsolódtak – lehetőséget kínált az eszmecserére jogalkotásunk és jogalkalmazásunk aktuális kérdéseiről éppenúgy, mint a jogtörténet ünnepéről.

(njt-sze)

Képgaléria

IMG_0821.JPG

VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia

Eötvös József születésének 200. évfordulóján

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékének szervezésében 2013. november 28–29-én került megrendezésre a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia a Szegedi Akadémiai Bizottság és a SZTE Állam- Jogtudományi Karának támogatásával. A tematikus konferencia előadásai a jogász, a tudós és szépíró, a politikai gondolkodó és gyakorló társadalompolitikus Eötvös József munkásságához kapcsolódtak. A konferencia előadásokat követő diszkussziók, valamint a konferencia szüneteiben a kötetlen beszélgetések nagyszerű alkalmat teremtettek a professzor emeritusok, professzorok, a jogtörténet oktatói, kutatói, valamint a pályakezdő fiatal oktatók és a doktori iskolák hallgatói közötti szakmai eszmecserére.

Homoki-Nagy Mária Eötvösre emlékező köszöntőjét követően a tematikus blokkokba szervezett előadók sorát Stipta István nyitotta meg az önkormányzatvédő centralista Eötvösről szóló előadásával. Völgyesi Levente Eötvös egyházpolitikai tevékenységéről és a 19. századi kultúrharcról szólt, Balogh Judit a demokráciát és az utilitarizmust, mint az államszervezés eszközeit vizsgálta Eötvös József közjogi munkáiban. Képessy Imre Eötvös a felsőoktatás területét érintő reformintézkedései kapcsán az egyetemi autonómiára vonatkozó tervezetet ismertette, a közoktatásról szóló blokkban Koncz Ibolya Katalin Eötvös a tanulásról, oktatásról kialakított álláspontjának felidézését követően Nagy Janka Teodóra az elemi népoktatásról szóló törvény jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi hatásait vizsgálta a népi írásbeliség tükrében, Császár Kinga pedig az eötvösi törvények következményeit tekintette át az intézményes nőnevelés kérdése kapcsán Somogy megyében.

Beke-Martos Judit az összehasonlító jog apropóján elemezte a politikai gondolkodó Eötvös nézeteit, míg Frey Dóra a gyakorló társadalompolitikus által jegyzett nemzetiségi törvény alkalmazását vizsgálta a Dél-Dunántúlon. Homoki-Nagy Mária Eötvös szépirodalmi munkájában, A falu jegyzőjében érte tetten és mutatta be a társadalompolitikus eszmerendszerét, nézeteit. Herger Csabáné a vőfogadás apropóján a közszerzemény megítélését vizsgálta a paraszti népréteg körében Baranyában az 1848 utáni joggyakorlatban.

A büntetőjog iránt elkötelezett Eötvös érdemeit vizsgálta a magyar börtönügy, a büntetés végrehajtás szaknyelvi terminológiájának megalapozásában Mezey Barna, Bató Szilvia pedig Eötvös büntetőjogi dogmatikai felfogását tekintette át. Máthé Gábor az „uralkodó eszmék” és a jelenkori állam kognitív keretei között idézte és elemezte Eötvös ma is aktuális gondolatait. Petrasovszky Anna Szibenliszt Eötvös gondolkodását meghatározó hatására hívta fel a figyelmet. Szabó István a görög-keleti egyházszervezet sajátosságait mutatta be az 1868. évi IX. tc. tükrében, Nagy Noémi pedig az 1868. évi XLIV. tc.-hez kapcsolódott a nyelvi jogok vizsgálata kapcsán a dualizmus kori Magyarországon. Papp László előadásában térben és időben szélesen értelmezve „Eötvös korát”, nemzetközi kontextusba helyezve témáját a szabadalmi reformok előzményeit tekintette át.

Homoki-Nagy Mária nemcsak szervezője, háziasszonya volt a konferenciának, hanem ahogyan a konferenciát záró gondolatok bizonyították, az eötvösi életmű értékeinek elhivatott közvetítője is. Köszönet ezért neki és segítőinek, az SZTE ÁJK Doktori Iskolája PhD-hallgatóinak.

    (njt-sze)

Képgaléria