A Magyar Néprajzi Társaság tisztújító közgyűlésén a Társadalomnéprajzi Szakosztály elnökévé
választotta Dr. Nagy Janka Teodórát, titkárává Dr. Bognár Szabinát, a Tárkány Szücs Ernő Jogi
Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnökét és tudományos titkárát.

Dr. Mezey Barna DSc. jogtörténészt, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnökét, az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetőjét, a jogi kultúrtörténeti kutatások elismert nemzetközi és hazai szaktekintélyét a néprajztudomány és a jogtudomány területét interdiszciplinárisan összekapcsoló munkássága, a kutatási együttműködések megerősítésében vállalt szerepe, a magyar jogi néprajz területén végzett kiemelkedő tevékenysége alapján a Magyar Néprajzi Társaság tiszteleti tagjává választotta.

Az elismerést az ünnepi közgyűlésen 2021. 05. 26-án Dr. Bodó Sándor DSc. elnök és Dr. Kemecsi Lajos főtitkár adta át a díjazottnak.

Gratulálunk az elismeréshez!

Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások (1981)

Éppen negyven esztendeje jelent meg a magyar jogi néprajzi kutatások mérföldkövének tekintett „Magyar jogi népszokások” monográfia. A szerző, Tárkány Szücs Ernő a nemzetközi és a hazai kutatástörténet fókuszába helyezve mutatja be a „lent” világát meghatározó, az egyének, a kisebb és nagyobb közösségek, a hagyományos népi társadalom életét elsősorban íratlan elvek, ún. „jogszokások” által szabályozott, majd ezeket írott forrásokkal (pl. rendtartásokkal) kiegészítő normarendszert.

A szintetizáló munkát a néprajztudomány, a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet, a történettudomány, a jogszociológia és a jogi antropológia képviselői nagy elismeréssel fogadták: külföldön és Magyarországon több mint 30 lelkes hangvételű recenzióban méltatták. Ezek közül külön is érdemes kiemelni Varga Csaba jogelméleti tanulmánnyá formálódott könyvismertetőjét, amely a további kutatásokat is meghatározta a „lent” világában érvényesülő, évszázadok hagyományos népi gondolkodásán alapuló, a tradíciók által közvetített jogszokások nemzet-, érték- és jogformáló szerepének hangsúlyozásával.

Tárkány Szücs Ernő monográfiája már megjelenését követően a jogtörténettudomány, a jogi kultúrtörténet hivatalos részévé avatódott. Neves jogtörténész professzorok (Dr. Mezey Barna a budapesti, Dr. Kajtár István a pécsi, Dr. Homoki-Nagy Mária a szegedi, Dr. Stipta István a miskolci, Dr. Szabó Béla a debreceni egyetemen) ajánlották hallgatóik figyelmébe a jogászi hivatás elsajátítása során.

Mezey Barna annak a felbecsülhetetlen értékű kutatómunkának az összefoglalásának tekintette a monográfiát, amelyet a 19-20. század jogi népszokásokat feltáró ethnográfusai, jogászai és történészei végeztek el.  A népi jogéletkutatás eredményei szintéziseként határozta meg, amely a Bónis György jogtudós által 1939-ben felvetett gondolatot vitte tovább a magyarság által fenntartott és magára nézve kötelezőnek tekintett, „a tételes jog és a hivatalos szokásjog” rétegén túli szabályokat felmutatva.

Tárkány Szücs Ernő kutatásainak kezdetei ahhoz a jogpolitikai folyamathoz kötődtek, amely a negyvenes évek elején egy „magyarabb” jogalkotás érdekében a magánjogi kodifikáció részévé akarta tenni a népi tradicionális szabályalkotást és joggyakorlatot. Ezért tekintette legfontosabb feladatának az 1939-1948 között az igazságügyminisztérium szervezésében, jogászok bevonásával megvalósult népi jogéletkutatás eredményeinek összegzését, publikálását, a magyar kutatásba illesztését – akkor is, ha az ötvenes évektől erre mind kevésbé volt lehetősége.

Támogató intézményi háttér hiányában egyszemélyben maradt a hetvenes-nyolcvanas évekre a magyar jogi néprajz legautentikusabb képviselője, hídfőállása. Miközben monográfiájával a népi jogéletkutatás alapvető munkáját írta meg, újabb kutatásokat inspirált: a kilencvenes években hagyatékának gazdagsága jogtörténészek, történészek, néprajzosok újabb kutatógenerációi számára határozza meg a feladatot saját tudományterületükön és a jogi néprajz kutatási területén.  

A „Magyar jogi népszokások” második kiadása 2003-ban a Tárkány Szücs hagyaték rendkívüli gazdagságának számbavételére és új kutatási feladatok meghatározására is alkalmat jelentett. Egyfajta szembesülést azzal, hogy az életművet összegző monográfia nemcsak a hazai jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti kutatások mérföldköve, hanem kétségbevonhatatlan bizonyítéka a magyar népi jogélet önállóságának, évszázados tradícióinak, az autonóm népi közösségek életképességének, a nehézségekkel küzdő magyar falu jogi leleményességének – ahogyan ezt legutóbb Kolozsvárott a kortárs és szellemtárs Imreh Istvánra emlékező konferencia történész, néprajzos, jogász résztvevőinek közös kutatási eredményei is tükrözték.

(Nagy Janka Teodóra)

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula (jelenleg: Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési) Karának, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar A magyar jogrendszer megújítása a jogállamiság és az európai integráció jegyében Doktori Iskolájának, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének támogatásával 2011-ben megalakult a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport.

A TSZE Kutatócsoport egyetemközi tudományos szervezetként jogtörténészek és a téma iránt érdeklődő egyetemi oktatók, tudományos kutatók, közgyűjteményi szakemberek, gyakorló jogászok széles körű bevonásával valósítja meg a küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célt: a jogi néprajz, a jogi kultúrtörténet kutatási terület szinergikus fejlesztését, a kapcsolódó szellemi erőforrások erősítését. A kitűzött célt elsősorban hazai és nemzetközi konferenciák, szakmai találkozási alkalmak, fórumok szervezésével, közös honlap működtetésével, közös feladattervek megfogalmazásával, valamint kiterjedt pályázati tevékenységgel valósítja meg. A Kutatócsoport (amelynek megalakulása óta elnöke Nagy Janka Teodóra, társelnöke Mezey Barna, tudományos titkára Bognár Szabina) a klasszikus műhelymunka tudományos színtere, amely lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatók, a doktoranduszok és a fiatal kutatók tehetséggondozására is.

A Kutatócsoport tevékenységéről, kutatási eredményeiről, a Jogi Kultúrtörténeti, Jog Néprajzi Kiskönyvtár kiadványsorozatban eddig megjelent 8 kötetről részletesen tájékoztat a Kutatócsoport honlapja is (www.jogineprajz.hu).