Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve Bővebben »

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között Bővebben »

VIII. Jogi Kari Könyvünnep ( SZTE ÁJTK)

2018. december 13. (csütörtök) 11.00 óra Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54., III. emelet) Megnyitó Balogh Elemér egyetemi tanár, dékán Homoki-Nagy Mária: ”Az általam megkért Bővebben »

A kényszerítés kényszere – a büntetőjog történetéről határtalanul

A Magyar Tudomány Ünnepe: „Határtalan tudomány” 2018. november 5-30. A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete és a Pécsi Tudományegyetem KPVK Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Bővebben »

Könyvbemutató és szakmai program az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke közös szervezésében került sor Bővebben »

 
TSZE KUTATÓCSOPOPORT_JÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190912

Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve született Imreh István tiszteletére.

A konferencián a résztvevők a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Imreh István sírját, majd az EME székházában kétnapos tudományos konferencián emlékeztek meg a történész Imreh István több tudományterületet érintő
munkásságáról.

Az emlékkonferencián a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport több tagja is részt vett. Nagy Janka Teodóra a Kutatócsoport elnöke Imreh István és a székely falvak jog-, szokás- és értékrendje címmel tartott előadást; Mezey Barna a Kutatócsoport társelnöke a falutörvények szankciórendszeréről adott áttekintést. A Kutatócsoport alapító tagjai közül Bánkiné Molnár Erzsébet A helyi törvények, mint az autonómia belső szabályozói cím alatt a jász és a székely önigazgatás közötti párhuzamok feltárására vállalkozott; Homoki-Nagy Mária példákon keresztül mutatta be, miként élhet tovább a szokás és a szokásjog a késői jogalkotásban. Nánási László egy korai erdélyi büntetőjogi kodifikációs kísérletről, a 1810/11-es kolozsvári országgyűlés büntető kódexéről számolt be. Bognár Szabina tudományos titkár Imreh Istvánnak a magyar népi jogélet kutatásában betöltött szerepét ismertette. A konferencia részletes programja itt érhető el.

Köszönjük a Házigazdák és a Szervezők áldozatos munkáját!

 

OBORNI TERÉZ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915NAGY JANKA TEODÓRA_EA1_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915NÁNÁSI LÁSZLÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 (1)TSZE JOGTÖRTÉNETI SZEKCIÓ_JÓ_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915_071500   Imreh István sírjánál_Kolozsvár_Házsongárdi temető_20190915

a9712014594771.56036eeea5a8e

Dr. Nánási László az alföldi „betyárvilág” felszámolásáról

A kecskeméti  Gong Rádió „Bűn nyomában” című műsorának 2019. július 18-i és augusztus 1-i adásainak anyaga. E műsoroknak volt vendége Dr. Nánási László, a téma pedig az alföldi „betyárvilág” felszámolása volt.

Dr. Nánási László a Kecskeméti TV-ben 2019. 8. 9-én adott Hirös Históriákban a betyárvilágról (3,07-15,22 perc):

Kajtár István portré1

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit

Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között demonstrátorként, ezt követően tudományos továbbképzési ösztöndíjas gyakornokként dolgozott, majd tanársegédi (1979), adjunktusi (1982), illetve docensi (1989) kinevezést kapott. A kari közéletben 1990-1996 között dékánhelyettesként, 2013-ig a Kari Tanács tagjaként vett részt.

A burzsoá városi jog kialakulása Magyarországon” című értekezésével 1987-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1994-ben habilitált. Egyetemi tanári kinevezését követően 1995-ben lett vezetője a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének, illetve időközben önállósult Jogtörténeti Tanszékének. Nyugállományba vonulása után (2013) professor emeritusként továbbra is részt vett a tanszék munkájában. „A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai” című értekezésének megvédésével 2003-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A PTE ÁJK Doktori iskolájának doktori alprogram vezetője, témavezetője, a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának témahirdetője, előadója. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Sub auspiciis Rei Publicae popularis doktor (1978), Pro Scientia aranyérem (1993), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008).

(Prof. Visegrády Antal Prof. Kajtár István „Jogi kultúrtörténet” címmel a Szent István Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásán – Budapest, 2017. 11. 06. – elhangzott laudációja alapján)

*

Már egy idő óta tudtuk, hogy nincsen rendben az egészsége, mégis váratlan volt és megrázó a hír: Kajtár István, a nemzetközi hírű jogtörténész professzor, közel két évtizedig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének vezetője, nyugdíjba vonulását követően professor emeritusa, a magyar jogi kultúrtörténet egyik első hazai képviselője, a magyar jogi néprajzi kutatások elhivatott támogatója, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagja 2019. augusztus 18-án hajnalban itt hagyott bennünket: családját, barátait, kollégáit, tanítványait és tisztelőit.

A nagyívű jogtudósi életpályát számosan fogják majd értelmezni és értékelni: városi közigazgatás történettel foglalkozó publikációit, osztrák-magyar összehasonlító jogtörténeti tanulmányait, magyar – elsősorban pécsi – egyetem- és jogi képzéstörténeti munkáit, hadtörténeti cikkeit, továbbá a jogtörténész kollégák szakmai eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérő, értő állam- és jogtudományi recenzióit.

A Magyar Tudományos Művek Tárában számon tartott, 1973-2018 között megjelent 219 közlemény (17 könyv szerzőként és szerkesztőként, 40 tudományos folyóiratcikk, 72 könyvrészlet, mely utóbbiak közel fele idegennyelvű) és a 736 független hivatkozás pontosan felrajzolja a jogtörténészi pályaívet. A professzora, Csizmadia Andor által útjára bocsátott közigazgatás-, intézmény- és képzéstörténeti kutatóból a tradicionális és modern jogfejlődés folyamatát európai kitekintéssel vizsgáló, a jogelmélet és joggyakorlat jelenidejű kihívásaira is választ kereső jogtudóssá, a jogászcéh jövő nemzedékéért (kutatókért és gyakorló szakemberekért egyaránt) felelősséget vállaló egyetemi professzorrá válás állomásait.

A búcsúszavak most a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagjához szólnak, aki nélkül a hazai jogi kultúrtörténet, a jogi néprajz és a kutatócsoport sem érhette volna el mindannyiunk által számon tartott eredményeit.

Kajtár István az elsők egyike volt, aki Magyarországon a jogi kultúrtörténetről írt: 1982-ben Kengyel Miklóssal az ítéleti preambulumokat, 1986-ban a fogvatartottak kérvényírási szokásait vizsgálta a Bach-korszak elején. Két esztendővel később Visegrády Antallal a hazai szakirodalomban gyakran idézett joghatékonysági vizsgálatokról szóló közös tanulmányban a jogi kultúra jogtörténeti dimenzióiról írt, az elkövetkező években pedig cikkek sora következett, amelyek a jogtörténészként kutatott téma jogi kultúrtörténeti vonatkozásait is közreadták, új kutatások tárgyává téve „a jog kulturális holdudvarát”.

Nem véletlen, hogy a krakkói, a prágai és a pozsonyi egyetem mellett kétévtizedes együttműködést alakított ki a grazi Karl Franzens Universität jogtörténeti tanszékével.  Gernot Kocher tanszékvezető professzorral, a jogtörténeti kutatásokhoz a vizuális információkat (a régészeti leleteket és a képi ábrázolásokat) is segítségül hívó ún. Rechtsarchäologie irányzat képviselőjével 1992-től, Zeichen und Symbole des Rechts jogi ikonográfiai monográfiája megjelenésének évétől hirdetettek közös szemináriumot húsz éven át Pécsett, illetve Grazban. Az együttműködés eredménye nemcsak Kocher professzor több tízezer felvételből álló jogtörténeti képgyűjteményének a közös jogi kultúrtörténeti szeminárium rendelkezésére bocsátása, illetve monográfiájának magyar nyelvű megjelentetése a pécsi tanszék gondozásában, hanem Kajtár István mind nagyobb számú és változatos tematikájú jogi kultúrtörténeti tanulmányainak publikálása, továbbá a jogi kultúrtörténet pécsi műhelyének megalakulása volt.

Kajtár István 2004-ben kiadott Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe monográfiája a kutatási terület és az egyetemi oktatás mindmáig meghatározó zsinórmértékévé vált. Ahogyan az utolsó, közös OTKA-kutatás eredményeit összegző, a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről, eredményeiről (ezek között saját kezdeményezői szerepéről és 1982-2016 között megjelent mintegy negyven jogi kultúrtörténeti publikációjáról) írott áttekintésében  fogalmazott: munkássága egyik legfontosabb eredményének azt tekintette, hogy a jogtörténeti szakma nyitottá vált a jogi kultúrtörténet iránt.

*

Zárásként néhány személyes mondat… Tisztelt Professzor Úr, Kedves István! Köszönöm neked, hogy amikor az interdiszciplináris kutatásoknak még híre-hamva sem volt Magyarországon, Pécsett, az ÁJK Doktori Iskolájában a néprajz felől érkezve a jogtörténetben hazataláltam. Témát kaptam Tőled, bizalmat és hitet. Valódi mentorként – vagy ahogyan te fogalmaztál, „szellemi atyaként” segítettél kutatóvá formálódásomban. Ahogyan hallgatóid, kollégáid tiszteltek szakmai tudásod, emberséged miatt, az számomra is példa volt az egyetemi oktatói pályán. Ha valami nehézség akadt, amit meg kellett oldani, fel- alá sétáltál hátad mögött összekulcsolt kézzel, és végül mindig volt néhány biztató, a nehézségeken tovább lendítő mondatod.

Most, hogy útra keltél – sajnos nem a tanulmányodban idézett háborúzó antik görögök hajóinak egyikén, hanem Kháron ladikján –, csak képzelem, hogy homlokodat ráncolva egy félmosollyal még visszafordulsz és felemeled a mutatóujjad: „Nem keseregni kell, hanem folytatni tovább…”

Nagy Janka Teodóra

A Kutatócsoport kiadványai_Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 1-8. - 2011-2018.

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport szakmai sikere

Kiváló értékelést kapott a PTE KPVK egyetemközi Kutatócsoportjának OTKA pályázata. A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL)/ New sources of legal history research: Digital Database of Folk Law (DDFL). OTKA K 109191. sz. pályázat (vezető: Dr. Nagy Janka Teodóra, kutatók: Dr. Kajtár István, Dr. Homoki-Nagy Mária, Dr. Bánkiné Molnár Erzsébet, Dr. Bognár Szabina, asszisztens Szabó Ernő) értékelése külön kiemelte a sikeres nemzetközi és hazai kutatási, valamint publikációs tevékenységet.

Beszámoló a Kutatócsoport tevékenységéről a PTE KVPK Kari Tanács számára 2018/2019. tanév

  1. Alapadatok

név:                             Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport

tagok száma:              28 tag (a tagok névsora elérhető a Kutatócsoport honlapján)

működési helyszín:     PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1. A Kutatócsoport tagjai a kapcsolatot elektronikusan tartották, továbbá szakmai konferenciákon, rendezvényeken találkoztak, konzultáltak.

Dia4 Dia2

 

  1. A Kutatócsoport éves tervei, célkitűzései: A küldetésnyilatkozatban foglaltak szerint (www.jogineprajz.hu)
  1. Eredmények

Programok: A Kutatócsoport tagjai a témában számos ebben az évben is számos tudományos konferencián vettek részt, ismeretterjesztő előadásokat tartottak.

Kiadványok: A Kutatócsoport tagjai által megjelentetett jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi publikációt egy része a Kutatócsoport honlapján is elérhető digitális formátumban (open access) (www.jogineprajz.hu). A Jogi Néprajzi és Jogi Kultúrtörténeti Kiskönyvtár 1-8 kötetének rendkívül sikeres bemutatójára került sor Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Dia1

A PTE KPVK 40 Jubileumi kötetbe a Kutatócsoport tevékenységét, eredményeit összefoglaló áttekintés született (Mellékletben csatolva!) 

Kutatások: A Kutatócsoport 2013 februárjában elnyert, 15 millió forintos támogatásból gazdálkodó OTKA-pályázata („A jogtörténeti kutatások új forrásai: jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi digitális adattár” témában) lezárásra került 2018. szeptember-december között. Az 5 fős OTKA kutatócsoport elvégezte a pályázatban foglalt, az adott időegységre tervezett vállalások teljesítését. A néprajzos, valamint a jogtörténész szakma nagy figyelemmel kíséri a projekt eredményeit. (A kutatási eredményekről részleteten a csatolt mellékletben.)

Elismerések: A Kutatócsoport kiadványai (Jogi Néprajzi és Jogi Kulturtörténeti Kiskönyvtár 1-8.) a megjelent recenziók alapján rendkívül pozitív fogadtatásban részesült a szűkebb szakmai és a tágabb érdeklődő olvasóközönség részéről egyaránt.

4. Következő év tervei, feladatai

A Kutatócsoport számára 2019. januárjától nehézségek jelentkeztek a működéssel kapcsolatban. Ifj. Szabó Ernő doktorandusz, a TSZE Kutatócsoport tudományos asszisztensének foglalkoztatása megszűnt, a kari vezetés nem talált lehetőséget továbbfoglalkoztatására. Ez viszont azt is jelentette, hogy a Kutatócsoport sajnos nem tudott beadni új nemzetközi OTKA pályázatot, illetve Dr. Bognár Szabina tudományos titkárral együtt saját feladataink teljesítése mellett próbáljuk ugyan a honlapot gondozni és a Kutatócsoport adminisztrációját, publikációs disszeminációját elvégezni, de ennek eredményességéhez időben és tevékenységben adminisztrációs munkatársra lenne szükség.

A Kutatócsoport elhelyezése és így a kutatók fogadása, segítése is gondot jelent a Kutatócsoport kiköltöztetését követő rendezetlen helyzetben, a jelentkező hazai és nemzetközi ilyen igényeket nem tudtuk teljesíteni.

       5. További információk: www.jogineprajz.hu

 

 

Szekszárd, 2019. május 27.

Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra sk.

egyetemi tanár, a Kutatócsoport elnöke

Dia3