Könyvbemutató és szakmai program az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke közös szervezésében került sor Bővebben »

In memoriam Dr. Szádeczky-Kardoss Irma

Kutatócsoportunk megrendülten tudatja, hogy alapító tagtársunk, Dr. Szádeczky-Kardoss Irma, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára 2018. július 29-én, életének 80. évében elhunyt. Emlékét őrizzük. Bővebben »

Konferencia-beszámoló

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szekszárd, 2017. szeptember 28–29. „A jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet új forrásai” címmel rendeztek Bővebben »

Konferencia hírek és meghívó

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szekszárd, 2017. szeptember 28-29. Tisztelt Előadó, Kedves Kutatócsoport Tag! Kedves Barátaink! Mellékelten küldjük a Tárkány Bővebben »

OTKA munkamegbeszélés (Szekszárd, 2016. május 12.)

‘A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL)’ OTKA kutatás harmadik periódusának munkamegbeszélésére került sor Szekszárdon, 2016. május 12-én. Helyszín: PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Rákóczi utca 1. Bővebben »

 
1

Könyvbemutató és szakmai program az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke közös szervezésében került sor a Jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kiskönyvtár könyvsorozat köteteinek bemutatójára és a Kutatócsoport tagjai által 2013–2018 között OTKA-támogatással megvalósuló kutatások eredményeinek ismertetésére 2018. szeptember 26-án 13.30 órakor Budapesten az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

A 2011-ben Szekszárdon megalakult kutatócsoport tagjai jogtörténészek, a jogtudomány képviselői és gyakorló jogászok, történészek, néprajzosok, szociológusok és antropológusok, akiknek változatos tematikájú, a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz kutatási területéhez kapcsolódó írásait és az elmúlt évek OTKA-projekt keretei között megvalósuló kutatási eredményeit tartalmazza a nyolc kötet több mint kétezer oldala.

SzádeczkyKardossIrma-parte

In memoriam Dr. Szádeczky-Kardoss Irma

Kutatócsoportunk megrendülten tudatja, hogy alapító tagtársunk, Dr. Szádeczky-Kardoss Irma, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára 2018. július 29-én, életének 80. évében elhunyt. Emlékét őrizzük.

TSZE71

Meghívó könyvbemutatóra – 2018.09.26. szerda 13.30 ELTE ÁJK

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és

az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke 

tisztelettel meghívja

a JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI, JOGI NÉPRAJZI KISKÖNYVTÁR könyvsorozat köteteinek bemutatójára és a Kutatócsoport tagjai által 2013–2018 között OTKA-támogatással megvalósuló kutatások eredményeinek ismertetésére

Időpont: 2018. szeptember 26.  (szerda) 13.30 óra

Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem (Budapest, Egyetem tér 1-3.)

Program:

13.30: Köszöntő (Stipta István, az MTA IX. Osztály Jogtörténeti Albizottságának elnöke)

13.40: A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Mezey Barna, a Kutatócsoport társelnöke)

13.50: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár sorozat (Nagy Janka Teodóra sorozatszerkesztő, a Kutatócsoport elnöke)

14.00: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár köteteinek bemutatása

  1. kötet Tanulmányok Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulója tiszteletére (Tárkány Szücs Ernő Emléknap és Konferencia, Szekszárd, 2011. október 5.), PTE IGYK, Szekszárd, 2014. (Bemutatja: Bognár Szabina, a Kutatócsoport titkára)
  2. kötet: Szokásjog és jogszokás I-II. (Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi tanulmányok) (Tárkány Szücs Ernő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdisziplináris konferencia, Szekszárd, 2014. október 2-3.), PTE KPVK, Szekszárd, 2016. (Bemutatja: Mezey Barna)
  3. kötet: Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun szabadság (A törvényesség helyi sajátosságai a Jászkun kerület népi kultúrájában 1682-1876). PTE KPVK, Szekszárd, 2017. (Bemutatja: Bánkiné Molnár Erzsébet)
  4. kötet: Kultúra- és tudományköziség a jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet metszetében. (A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jogi néprajz, jogi kultúrtörténet szimpóziumának előadásai, Pécs, 2018. augusztus 24.), PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Bárth János)
  5. kötet: Homoki-Nagy Mária: “Az általam megkért hiteles tanúk előtt következő végső rendelésemet tészem..” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosában. PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Homoki-Nagy Mária)
  6. kötet: Nagy Janka Teodóra: A magyar jogi népéletkutatás (1939-1948) története és forrásai. PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Nagy Janka Teodóra)
  7. kötet: A jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz új forrásai I-II. (Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdiszciplináris nemzetközi konferencia Szekszárd, 2017. szeptember 28–29.) PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Homoki-Nagy Mária)
  8. kötet: A jogtörténet új forrásai („A jogtörténeti kutatások új forrásai: jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi digitális adattár” K 109191 számú OTKA kutatás zárókiadványa). PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Nagy Janka Teodóra kutatásvezető)

Korreferátumok, hozzászólások

A programon a szervezők minden kedves érdeklődőt szívesen várnak!

bkml_barth

Megjelent: Bárth János – Jankováci levelek c. kötete

Napjainkban a népi jogélet kutatása újra fellendülőben van. Bárth János legújabb kötetében a jobbágyvagyon és öröklésének kérdéskörét vizsgálja a 19. század első felének időszakában az egykori Jankovác település vonatkozásában az úriszékhez benyújtott egyéni panaszlevelek, végrendeletek és hagyatéki leltárak, osztálylevelek egyességlevelek, tanúsítványok alapján. A kiadvány összegző-elemző tanulmányát követő részben több mint félszáz releváns levéltári dokumentumot is közöl a Szerző.

gelen

Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában Sárkeresztes népi jogélete 1867-1959

“A monográfia a „működő” falut több fejezetre bontva mutatja be. Címe azt ígéri, hogy Sárkeresztes népi jogéletének megismertetése csak az 1867-1959 közötti időszakra szorítkozik, ezen azonban ahol indokoltnak látja, túllép a Szerző. Néha szinte napjainkig is „kifut” az elemzés, ami lehetővé teszi, hogy a fejlődési folyamatok kellően plasztikus módon jelenjenek meg az olvasó előtt. Más tekintetben sem szűkül le a vizsgálat kizárólag Sárkeresztes közigazgatási területére: ahol kell, külföldi összehasonlításokat tesz (így kerülnek be például horvát, szerb, bosnyák, hercego-vinai, montenegrói, szlovák források is a műbe). Az pedig teljesen természetes és feltétlenül üdvözölendő, hogy a Szerző más magyar térségeket, tájegységeket is összehasonlít vizsgálatának szűkebb tárgyával. A monográfia logikus szerkezetű: a közjogi alapok (szervezet és működés) bemutatásával indul, mindenütt külön gondot fordítva arra, hogy az éppen hatályos központi szabályozást (mint keretet) is megismertesse. Ezen belül helyezi el (ehhez a háttérhez viszonyítja) a vizsgált falu működő szervezeti-intézményi rendszerét. Közjogi vetület még egyszer bukkan elő: a monográfia utolsó fejezetében. (E fejezet impozáns tartalmára már itt felhívom a Tisztelt Olvasó figyelmét!) A közjogi keretek között viruló helyi népi jogélet történéseit a családi jog, a magánjog, a kötelmi jog, az öröklési jog címet viselő fejezetekből ismerhetjük meg, amelyek felvezetéseiben mindenütt eligazítást kap az olvasó a fejezetben használt jogi szakkifejezések tartalmáról. Mindezt pedig imponálóan érthetően, leegyszerűsítve teszi a Szerző. Mindenütt helyi (jog)esetek tömegének bemutatásával találkozik az olvasó, érdekesebbnél érdekesebb, tanulságos történeteket ismerhetünk meg, s rajtuk keresztül tekinthetünk be a helyi népi jogélet, népi jogszokások világába. (Ez utóbbiak tartalmát is megvizsgálja a Szerző, s meggyőző érveléssel húz cezúrát közöttük.) Adomáktól, anekdotáktól, rigmusoktól lesz még hangulatosabbá a könyv, s valóban úgy érzi az olvasó, hogy maga is ott ül egy helyi összejövetelen, tollfosztáson, vagy éppen a helyi képviselőtestület (vagy elöljáróság) ülésén gyújt pipára. Kiemelésre méltó a szerző finom humora, amely külön is élvezhetővé teszi a könyvet: talán ez is az oka annak, hogy tényleg nem tudja letenni az ember ezt a könyvet. Mindezt tovább erősíti az a körülmény, hogy a Szerző mindenütt eredeti kifejezéseket, megjelöléseket használ. A monográfia alaposan dokumentált, a közel 900 lábjegyzete önmagában mutatja, hogy minden forrás benne van ahhoz, hogy a „megszüntetve megőrzés” hegeli kategóriájából itt tényleg a megőrzésre kerüljön a hangsúly. Minek a megőrzéséről van szó? A Szerző szavait kölcsönvéve: „a szokásból szabály vezethető le, amely vonatkozhat az életviszonyok olyan körére, ami a jogrend uralma alá tartozik, de a jogrend szövedéke még nem hálózta be.” Ennél szebben én sem tudom kifejezni a (tényleg megvalósult) szerzői szándékot. Mi a „haszna”, mi a „küldetése” ennek a monográfiának? Itt is a Szerző – általam hiánytalanul osztott – gondolatait hívom segítségül: „Az utóbbi évtizedekben a jogtudományok, így elsősorban a jogtörténet, kisebb mértékben a jogbölcselet, de a jog más tudományterületei szintén fokozódó érdeklődést mutattak a népi jogszokások, jogélet, jogérzet, jogtudat iránt. Mindezekre figyelemmel a későbbiekben talán módosul, árnyaltabb lesz a népi jogszokások kutatásának tudománytörténeti elhelyezése.” Jóska! Ezért (is) jó, hogy ezt az értékes könyvet megírtad, amelyet jó szívvel ajánlok mindazoknak, akik a mai rohanó világban készséget mutatnak a múlt értékes hagyományainak, hagyatékának a megismerésére!” (Dr. Kiss László, Professzor Emeritus, volt alkotmánybíró)

  • Tartalomjegyzék
  • Kiadás éve: 2018
  • Kiadás helye: Székesfehérvár
  • Terjedelem: 686 oldal
  • Kötés: keménytáblás

A könyvbemutató képei (Székesfehérvár, 2018. június 28., Fotó: Dr. Nagy Janka Teodóra):