Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve Bővebben »

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között Bővebben »

VIII. Jogi Kari Könyvünnep ( SZTE ÁJTK)

2018. december 13. (csütörtök) 11.00 óra Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54., III. emelet) Megnyitó Balogh Elemér egyetemi tanár, dékán Homoki-Nagy Mária: ”Az általam megkért Bővebben »

A kényszerítés kényszere – a büntetőjog történetéről határtalanul

A Magyar Tudomány Ünnepe: „Határtalan tudomány” 2018. november 5-30. A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete és a Pécsi Tudományegyetem KPVK Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Bővebben »

Könyvbemutató és szakmai program az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke közös szervezésében került sor Bővebben »

 

MEGHÍVÓ: 2019. november 28-29. „A JOG KULTURÁLIS HOLDUDVARA” KAJTÁR ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA tudományos konferenciára

s

MEGHÍVÓ

az mta pécsi akadémiai bizottság gazdaság- és jogtudományok szakbizottság jogdogmatikai és jogtörténeti munkagbizottság

az mta szegedi akadémiai bizottság jogtudományi szakbizottság

a pte állam és jogtudományi kar jogtörténeti tanszék

és a tárkány szükcs ernő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoport (pte kpvk)

 

tisztelettel meghívja

a Magyar Tudomány Ünnepe

alkalmából tartandó tudományos konferenciára

 

Időpont: 2019. november 28-29. (csütörtök-péntek)

Helyszín: MTA PAB Székház (7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.)

 

 

Program

 

 „A JOG KULTURÁLIS HOLDUDVARA”

KAJTÁR ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA

 

  1. november 28. 14.00-18.00

 

14.00  Megnyitó

Lénárd László, a PAB elnöke, az MTA r. tagja, prof. em. (PTE)

Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária, a SZAB Jogtudományi Szakbizottság elnöke

Dr. Fábián Adrián, dékán (PTE ÁJK)

 

14.20  Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus

Tiszteleti előadások

Levezető elnök: Dr. Béli Gábor tanszékvezető egy. docens, oktatási dékánhelyettes (PTE ÁJK, Jogtörténeti Tanszék), Kajtár István szakmai életrajzát ismerteti Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra (a PAB Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság alelnöke, a TSZE Kutatócsoport elnöke)

 

Kajtár István a jogtörténész

Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁJK, a Magyar Jogtörténet Tanszék)

 

Kajtár István és a pécsi jogi kultúrtörténeti műhely

Dr. Korsósné Dr. Delacasse Krisztina adjunktus (PTE ÁJK, Jogtörténeti Tanszék)

 

A nemzetközi kapcsolatok hozadéka Kajtár István életművében

Dr. Herger Csabáné egyetemi docens (PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék)

 

A tengerek joga Kajtár István szemináriumain

Dr. László Balázs (PhD-hallgató) (PTE ÁJK Doktori Iskola)

 

15.30 Kávészünet

 

16.00 Kajtár István a jogtörténész, a kolléga és az ember

Szakmai emlékezések

Levezető elnök: Prof. Dr. Mezey Barna, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék)

 

18.00 Zárszó

Dr. Béli Gábor tanszékvezető egy. docens, oktatási dékánhelyettes (PTE ÁJK, Jogtörténeti Tanszék)

 

***

 

  1. november 29. (péntek) 9.00-15.00

 

A jog kulturális holdudvarában… In memoriam Kajtár István

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tagjainak tiszteleti előadásai

 

9.00-9.10 Megnyitó (Nagy Janka Teodóra)

 

1.szekció

Elnök: Homoki-Nagy Mária

9.10-9.30     Varga Csaba: „Jogi kultúrák” és „jogi kultúra” – A jog alakváltozatai és felfogásmódjai

9.30-9.50     Mezey Barna: A jogi kultúrtörténet és a büntetőjog szimbolikája

9.50-10.10   Nagy Janka Teodóra: Az „alattvalók világának” jogi kultúrtörténete – A jogi néprajz Kajtár István:

Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe című monográfiájában                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    10.10-10.25 Hozzászólások

 

10.25-10.40 Szünet

 

  1. szekció

Elnök: Bánkiné Molnár Erzsébet

10.40-11.00  Horváth József: „… cum solemnitatibus consuetis” – A kora-újkori végrendeletek

ünnepélyességének fontosabb elemeiről

11.00-11.20  Homoki-Nagy Mária: A végrendeletek, mint a jogi kultúra forrásai

11.20-11.40  Gelencsér József: Öt vásárhelyi végrendelet

11.40-11.55  Hozzászólások

 

11.50-12.15 Szünet

 

  1. Szekció

Elnök: Béli Gábor

12.15-12.35  Bognár Szabina: Két jogtörténészi életmű néprajztudományi hozadékáról

12.35-12.55  Marian Małecki – Orsolya Falus: Szent Hedvig házassága /The Marriage of St. Hedwig

12.55-13.15  Bánkiné Molnár Erzsébet: A történelemformáló privilégiumok és a helyi szokásjog hatása a jászkun

társadalomra a XVIII. században

13.15-13.30  Hozzászólások

 

13.30-13.45 Szünet

 

 

 

 

 

  1. szekció

Elnök: Mezey Barna

13.45-14.05  Nánási László: A dél-alföldi betyárperek joga és kriminalisztikája (1869-1874)

14.05-14.25 Völgyesi Levente: Kajtár István városjogi kutatásai

14.25-14.45  Frey Dóra: Az osztrák-magyar kiegyezés és a nemzetiségi jogok

14.45-15.00  Hozzászólások

 

15.00 A konferencia zárása (Mezey Barna)

 

*

A konferencia előadói:

Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet DSc. (történész) ny. múzeumigazgató, Kiskunfélegyháza 

Dr. Bognár Szabina PhD (néprajzkutató, jogász, szociológus), tudományos munkatárs, MTA BTK NI 

Dr. Falus Orsolya Fruzsina PhD (jogtörténész) tanszékvezető főiskolai docens, DUE

Dr. Frey Dóra (jogtörténész), egyetemi tanársegéd, AUB

Dr. Gelencsér József (jogász) c. egyetemi docens, Óbudai Egyetem 

Dr. Homoki-Nagy Mária PhD (jogtörténész) tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJK

Dr. Horváth József PhD (könyvtáros-történész) igazgatóhelyettes, KPMKKT, Győr

Dr. Marian Malecki (jogtörténész) egyetemi tanár, Jagelló Egyetem (Lengyelország)

Dr. Mezey Barna DSc. (jogtörténész) tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK

Dr. Nagy Janka Teodóra PhD (jogtörténész, néprajzkutató) tanszékvezető egyetemi tanár, PTE KPVK 

Dr. Nánási László PhD (jogtörténész), c. egyetemi docens, SZTE ÁJK

Dr. Varga Csaba DSc. (jogász, jogfilozófus) prof. emeritus, PPKE JÁK

Dr. Völgyesi Levente PhD (jogtörténész, teológus), egyetemi docens, ELTE ÁJK

 

 

A konferencia szervezőbizottsága:

MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság (Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra alelnök)

MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogtudományi Szakbizottság (Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária elnök)

PTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék (Dr. Béli Gábor tanszékvezető, oktatási dékánhelyettes)

Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) (Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra elnök – Prof. Dr. Mezey Barna, az MTA doktora, társelnök)

 

Matla Gabriella doktorjelölt, PTE ÁJK

Szabó Ernő (ókortörténész) doktorjelölt, PTE BTK

Dr. Szabó Tamás (jogász) doktorandusz, PTE ÁJK

 

 

 

További információ:

jankateodora@gmail.com; beli.gabor@ajk.pte.hu

 

 

Elérhető elektronikus formában a Jogtörténeti Szemle 2018. 3-4. száma

Tisztelt Kollégák!

 

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy megjelent a Jogtörténeti Szemle 2018. 3-4. száma, amelyet elektronikus formában néhány napon belül olvashatnak tanszéki honlapunkon (www.majt.hu).

 

Üdvözlettel,

Bódiné dr. Beliznai Kinga PhD

egyetemi docens

a Jogtörténeti Szemle szerkesztője

TSZE KUTATÓCSOPOPORT_JÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190912

Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve született Imreh István tiszteletére.

A konferencián a résztvevők a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Imreh István sírját, majd az EME székházában kétnapos tudományos konferencián emlékeztek meg a történész Imreh István több tudományterületet érintő
munkásságáról.

Az emlékkonferencián a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport több tagja is részt vett. Nagy Janka Teodóra a Kutatócsoport elnöke Imreh István és a székely falvak jog-, szokás- és értékrendje címmel tartott előadást; Mezey Barna a Kutatócsoport társelnöke a falutörvények szankciórendszeréről adott áttekintést. A Kutatócsoport alapító tagjai közül Bánkiné Molnár Erzsébet A helyi törvények, mint az autonómia belső szabályozói cím alatt a jász és a székely önigazgatás közötti párhuzamok feltárására vállalkozott; Homoki-Nagy Mária példákon keresztül mutatta be, miként élhet tovább a szokás és a szokásjog a késői jogalkotásban. Nánási László egy korai erdélyi büntetőjogi kodifikációs kísérletről, a 1810/11-es kolozsvári országgyűlés büntető kódexéről számolt be. Bognár Szabina tudományos titkár Imreh Istvánnak a magyar népi jogélet kutatásában betöltött szerepét ismertette. A konferencia részletes programja itt érhető el.

Köszönjük a Házigazdák és a Szervezők áldozatos munkáját!

 

OBORNI TERÉZ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915NAGY JANKA TEODÓRA_EA1_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915NÁNÁSI LÁSZLÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 (1)TSZE JOGTÖRTÉNETI SZEKCIÓ_JÓ_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915_071500   Imreh István sírjánál_Kolozsvár_Házsongárdi temető_20190915

a9712014594771.56036eeea5a8e

Dr. Nánási László az alföldi „betyárvilág” felszámolásáról

A kecskeméti  Gong Rádió „Bűn nyomában” című műsorának 2019. július 18-i és augusztus 1-i adásainak anyaga. E műsoroknak volt vendége Dr. Nánási László, a téma pedig az alföldi „betyárvilág” felszámolása volt.

Dr. Nánási László a Kecskeméti TV-ben 2019. 8. 9-én adott Hirös Históriákban a betyárvilágról (3,07-15,22 perc):

Kajtár István portré1

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit

Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között demonstrátorként, ezt követően tudományos továbbképzési ösztöndíjas gyakornokként dolgozott, majd tanársegédi (1979), adjunktusi (1982), illetve docensi (1989) kinevezést kapott. A kari közéletben 1990-1996 között dékánhelyettesként, 2013-ig a Kari Tanács tagjaként vett részt.

A burzsoá városi jog kialakulása Magyarországon” című értekezésével 1987-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1994-ben habilitált. Egyetemi tanári kinevezését követően 1995-ben lett vezetője a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének, illetve időközben önállósult Jogtörténeti Tanszékének. Nyugállományba vonulása után (2013) professor emeritusként továbbra is részt vett a tanszék munkájában. „A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai” című értekezésének megvédésével 2003-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A PTE ÁJK Doktori iskolájának doktori alprogram vezetője, témavezetője, a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának témahirdetője, előadója. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Sub auspiciis Rei Publicae popularis doktor (1978), Pro Scientia aranyérem (1993), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008).

(Prof. Visegrády Antal Prof. Kajtár István „Jogi kultúrtörténet” címmel a Szent István Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásán – Budapest, 2017. 11. 06. – elhangzott laudációja alapján)

*

Már egy idő óta tudtuk, hogy nincsen rendben az egészsége, mégis váratlan volt és megrázó a hír: Kajtár István, a nemzetközi hírű jogtörténész professzor, közel két évtizedig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének vezetője, nyugdíjba vonulását követően professor emeritusa, a magyar jogi kultúrtörténet egyik első hazai képviselője, a magyar jogi néprajzi kutatások elhivatott támogatója, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagja 2019. augusztus 18-án hajnalban itt hagyott bennünket: családját, barátait, kollégáit, tanítványait és tisztelőit.

A nagyívű jogtudósi életpályát számosan fogják majd értelmezni és értékelni: városi közigazgatás történettel foglalkozó publikációit, osztrák-magyar összehasonlító jogtörténeti tanulmányait, magyar – elsősorban pécsi – egyetem- és jogi képzéstörténeti munkáit, hadtörténeti cikkeit, továbbá a jogtörténész kollégák szakmai eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérő, értő állam- és jogtudományi recenzióit.

A Magyar Tudományos Művek Tárában számon tartott, 1973-2018 között megjelent 219 közlemény (17 könyv szerzőként és szerkesztőként, 40 tudományos folyóiratcikk, 72 könyvrészlet, mely utóbbiak közel fele idegennyelvű) és a 736 független hivatkozás pontosan felrajzolja a jogtörténészi pályaívet. A professzora, Csizmadia Andor által útjára bocsátott közigazgatás-, intézmény- és képzéstörténeti kutatóból a tradicionális és modern jogfejlődés folyamatát európai kitekintéssel vizsgáló, a jogelmélet és joggyakorlat jelenidejű kihívásaira is választ kereső jogtudóssá, a jogászcéh jövő nemzedékéért (kutatókért és gyakorló szakemberekért egyaránt) felelősséget vállaló egyetemi professzorrá válás állomásait.

A búcsúszavak most a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagjához szólnak, aki nélkül a hazai jogi kultúrtörténet, a jogi néprajz és a kutatócsoport sem érhette volna el mindannyiunk által számon tartott eredményeit.

Kajtár István az elsők egyike volt, aki Magyarországon a jogi kultúrtörténetről írt: 1982-ben Kengyel Miklóssal az ítéleti preambulumokat, 1986-ban a fogvatartottak kérvényírási szokásait vizsgálta a Bach-korszak elején. Két esztendővel később Visegrády Antallal a hazai szakirodalomban gyakran idézett joghatékonysági vizsgálatokról szóló közös tanulmányban a jogi kultúra jogtörténeti dimenzióiról írt, az elkövetkező években pedig cikkek sora következett, amelyek a jogtörténészként kutatott téma jogi kultúrtörténeti vonatkozásait is közreadták, új kutatások tárgyává téve „a jog kulturális holdudvarát”.

Nem véletlen, hogy a krakkói, a prágai és a pozsonyi egyetem mellett kétévtizedes együttműködést alakított ki a grazi Karl Franzens Universität jogtörténeti tanszékével.  Gernot Kocher tanszékvezető professzorral, a jogtörténeti kutatásokhoz a vizuális információkat (a régészeti leleteket és a képi ábrázolásokat) is segítségül hívó ún. Rechtsarchäologie irányzat képviselőjével 1992-től, Zeichen und Symbole des Rechts jogi ikonográfiai monográfiája megjelenésének évétől hirdetettek közös szemináriumot húsz éven át Pécsett, illetve Grazban. Az együttműködés eredménye nemcsak Kocher professzor több tízezer felvételből álló jogtörténeti képgyűjteményének a közös jogi kultúrtörténeti szeminárium rendelkezésére bocsátása, illetve monográfiájának magyar nyelvű megjelentetése a pécsi tanszék gondozásában, hanem Kajtár István mind nagyobb számú és változatos tematikájú jogi kultúrtörténeti tanulmányainak publikálása, továbbá a jogi kultúrtörténet pécsi műhelyének megalakulása volt.

Kajtár István 2004-ben kiadott Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe monográfiája a kutatási terület és az egyetemi oktatás mindmáig meghatározó zsinórmértékévé vált. Ahogyan az utolsó, közös OTKA-kutatás eredményeit összegző, a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről, eredményeiről (ezek között saját kezdeményezői szerepéről és 1982-2016 között megjelent mintegy negyven jogi kultúrtörténeti publikációjáról) írott áttekintésében  fogalmazott: munkássága egyik legfontosabb eredményének azt tekintette, hogy a jogtörténeti szakma nyitottá vált a jogi kultúrtörténet iránt.

*

Zárásként néhány személyes mondat… Tisztelt Professzor Úr, Kedves István! Köszönöm neked, hogy amikor az interdiszciplináris kutatásoknak még híre-hamva sem volt Magyarországon, Pécsett, az ÁJK Doktori Iskolájában a néprajz felől érkezve a jogtörténetben hazataláltam. Témát kaptam Tőled, bizalmat és hitet. Valódi mentorként – vagy ahogyan te fogalmaztál, „szellemi atyaként” segítettél kutatóvá formálódásomban. Ahogyan hallgatóid, kollégáid tiszteltek szakmai tudásod, emberséged miatt, az számomra is példa volt az egyetemi oktatói pályán. Ha valami nehézség akadt, amit meg kellett oldani, fel- alá sétáltál hátad mögött összekulcsolt kézzel, és végül mindig volt néhány biztató, a nehézségeken tovább lendítő mondatod.

Most, hogy útra keltél – sajnos nem a tanulmányodban idézett háborúzó antik görögök hajóinak egyikén, hanem Kháron ladikján –, csak képzelem, hogy homlokodat ráncolva egy félmosollyal még visszafordulsz és felemeled a mutatóujjad: „Nem keseregni kell, hanem folytatni tovább…”

Nagy Janka Teodóra