Búcsúzunk… Dr. Nánási László (1960–2020)

Kedves Laci! Olvasom a vasárnap délutáni híreket… és döbbentem olvasom a hírek között, hogy elveszítettünk Téged… Itt hagytál bennünket. Megrendülten próbálom értelmezni a szavakat: nem értem – és mégis, nagyon is értem. Bővebben »

Új kutatócsoport alakult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetben a Tagányi-hagyaték feltárására

A kutatócsoport munkáját biztosító NKFI pályázat címe: Tagányi Károly (1856–1924) jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége Futamideje: 2019.12.01 – 2023.11.30. Azonosítója: NKFI FK 132220 A kutatócsoport szakmai hátterét a BTK Néprajztudományi Intézet Bővebben »

2019. november 28-29. „A JOG KULTURÁLIS HOLDUDVARA” KAJTÁR ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA

Kedves Előadók, Kedves Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Kollégák! Először is a szervezők nevében szeretném megköszönni, hogy részt vettetek „A jog kulturális holdudvara” Kajtár István Emlékkonferencián a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Pécsett, a PAB-székházban 2019. november 28-29-én. Mindkét Bővebben »

Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve Bővebben »

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között Bővebben »

 
sff

Búcsúzunk… Dr. Nánási László (1960–2020)

Kedves Laci!

Olvasom a vasárnap délutáni híreket… és döbbentem olvasom a hírek között, hogy elveszítettünk Téged… Itt hagytál bennünket. Megrendülten próbálom értelmezni a szavakat: nem értem – és mégis, nagyon is értem.

Évfolyamtársak voltunk Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Emlékszem, milyen határozott és elhivatott voltál. Mint 1979-ben frissen érettségizett, élet- és munkatapasztalattal nem rendelkező, a család dédelgetett biztonságából éppen kipottyanó csoporttársaid, irigyeltük magabiztosságod, céltudatosságod.

Kiskunfélegyházáról érkeztél, ahogyan még néhány évfolyamtársad, úgyhogy általános és középiskolai éveid, teljesítményeid „híre” részévé vált a közbeszédnek. Olyan voltál a szemünkben, mint a hajdani debreceni református kollégium peregrinus diákjai. Eljöttél az egyetemre, hogy mindent megtanulj és hazavidd fejedben, szívedben, s majd mindent a maga helyén és idején hasznosíts. Hiszen egész életedben csodált képességed volt patikamérleg pontossággal különválasztani a szakmát, a tudományos pályát, a magán- és közéletet.

Már az egyetemen határozott értékrenddel bírtál, amely családod és szülővárosod jászkun polgárainak, Kiskunfélegyházának ajándéka volt, és amely a puritán, kérlelhetetlen erkölcsi tartást, a megszerzett tudásnak a közösség javára kamatoztatását jelentette. Nehezen vetted tudomásul, hogy egyes jogászpalánták az egzisztenciateremtés és hatalomgyakorlás, a befolyásolás megszerzendő eszközeként tekintettek tanulmányaikra. Velük ellentétben Te véresen komolyan vetted a jogászi hivatásra készülést – és elvártad ezt tőlünk, barátaidtól is. Pengeéles és részrehajlás nélküli emberismereteddel néhányszor engem is megfeddtél, mint többszörös bölcsész- és pedagóguspalántát: számon kérted rajtam a talentum hasznosításához elengedhetetlen következetes céltudatosságot, az önmagunkat sem kímélő kitartás hiányát.

Nagyszerű mestereink voltak a szegedi egyetem jogi karán, akiket együtt hallgathattunk… a római jog nemzetközi hírű professzora, Pólay Elemér hatalmas tudással és mértéktartó eleganciával tartott előadásai egy életre mintát és mércét jelentettek számunkra a jogi gondolkodás, a jogi kultúra és a jogász hivatás értelmezésében. Későbbi életpályád szempontjából is fontosnak bizonyult büntetőjog professzorunk, Tokaji Géza tűhegyes definíciókon alapuló pontos, elemző gondolkodása éppúgy, mint ahogyan kriminológiából a tavaly elhunyt(!) Merényi Kálmán lebilincselő előadásai (aki 1992-2000 között Csongrád megye főügyésze is volt).

De aki leginkább összekötött bennünket a későbbi években is, Both Ödön, a jogtörténet szegedi emblematikus professzora volt. Együtt ültük végig előadásait, egyetlen óráját sem mulasztottuk volna el. Sőt, még az általa vezetett Jogtörténeti Tudományos Diákkörbe is beiratkoztunk, ahol együtt hallgathattuk a felsőbb évesekkel – közöttük a szegedi egyetem későbbi hazai és nemzetközi hírű jogtörténész professzoraival, a nagyszerű pályatársakkal és kollégákkal, Homoki-Nagy Máriával és Balogh Elemérrel – Both professzor úr felejthetetlen okfejtéseit a magyar és nemzetközi jogtörténet kutatási eredményeiről és megválaszolásra váró kérdéseiről.

Azután mindenki járta a maga útját: Te fiatalkori eszményeidnek megfelelően a joggyakorlat felé indultál. A diplomaszerzést követően, 1984-ben fogalmazóként helyezkedtél el Kiskunfélegyházán az ügyészi szervezetben. A jogi szakvizsgát 1986-ban tetted le, majd ugyanebben az évben ügyészi kinevezést kaptál a Kecskeméti Városi Ügyészségen, ahol 1988-ban már vezető-helyettes ügyész voltál. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre 1993-ban helyeztek át, ahol csoportvezető, osztályvezető ügyészi, majd 2001-2019 között főügyészi beosztást töltöttél be.

Figyelemmel kísértük szakmai sikereidet, a tudományos konferenciákon pedig személyesen osztottad meg velünk kutatási eredményeidet, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetemen védted meg a magyar királyi ügyészség történetéről írott PhD-értekezésedet. A kibocsátó alma mater mindig hazavárt: a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékén létrejött Államtudományi Kutatóműhely kutatójaként (2017-), majd címzetes egyetemi docensként számított rád (2018). Ezen túl előadást tartottál a budapesti, a pécsi, a miskolci, a kolozsvári jogászképzésben és további szakmai képzések, tudományos konferenciák rendszeres előadója voltál a büntető anyagi és eljárási jog, az alkotmányjog és a jogtörténet témakörében.

Tudományos tevékenységed részeként az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a büntetőjog történetével, annak anyagi és eljárási rendelkezéseivel kapcsolatos, valamint a magyar jogtudósok életművét bemutató írásaid jelentek meg szakmai folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Tagja voltál az Ügyészek Lapja, az Ügyészségi Szemle, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar FORUM Acta Juridica et Politica című folyóiratok szerkesztő bizottságainak.

Fontosnak tartottad, hogy a szakmán belül és kívül mind szélesebb körben ismerjék meg a jog legkiválóbb művelőinek emlékét, munkásságát. A tanulmányok, szakmai cikkek mellett kezdeményezésedre őrzi tábla Kecskeméten a hajdani református jogakadémia ókollégiumi épületében Fayer László, Vargha Ferenc, Ráday Gedeon, Kovács Pál, Kováts Andor, a piarista kollégium falán Szlemenics Pál, Csemegi Károly, a törvényszék épületén az 1951-ben meghurcolt államügyészek és bírák, Nagyenyeden pedig a Bethlen Kollégiumban Vajna Károly emlékét.

Útjaink az egyetem után nem a jogászi pályán, hanem a tudomány területén találkoztak ismét – és újra Szegeden. Nagyszerű érzés volt doktori védésed résztvevőjének lenni. Kutatási témáid elsősorban a büntetőjog területéhez kapcsolódtak, tudományos névjegykártyádon (www.mtmt.hu) 132 közlemény szerepel, amelyek közül az első 1986-ban jelent meg „A kóros élvezetre alkalmas anyagok a magyar büntetőjogban” címmel.

Arra különösen büszkék voltunk, hogy a 2011-ben Szekszárdon megalakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagja lettél. Közös konferenciáinkon előadásaid, előadásnak beillő, imponáló tényanyagismeretről tanúskodó hozzászólásaid a jogtörténet, a néprajztudomány, a történettudomány határterületén a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz kutatói számára rendkívül fontosak voltak, publikációid részévé váltak a kutatás- és tudománytörténetnek.

Már szülővárosod, Kiskunfélegyháza elkötelezett a magyar büntetőjog és a jogi kultúrtörténet, a jogi néprajz mellett, hiszen a Vajna Károly „Hazai régi büntetések” (1906-1907) címmel megjelent kétkötetes munkáját megelőzően és azt követően összegyűjtött büntetőjogi emlékek és tárgyak egy része 1951-ben Kiskunfélegyházára, a Kiskun Múzeumba került. Bónis György jogtörténész professzor 1969-ben rendezett máig látogatható kiállítást az egykori Országos Börtönügyi Múzeum megmentett anyagából.  Mezey Barna jogtörténész professzor tanulmányai, a büntetésvégrehajtás szakfolyóiratában megjelenő rendszeres híradások – amelyek között a Te írásaid, közéleti szerepvállalásaid is meghatározóak voltak – felhívták a jogtörténészek figyelmét e gyűjtemény szerepére a hazai büntetőjog történeti kutatásai során.

Hivatali beosztásod szerint 2001-től a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség vezetője, szabadidődben és a tudomány számára szentelt óráidban a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet jeles kutatója, kutatási eredményeink ismertetője és közvetítője voltál az ügyészségi szervezetben és Bács-Kiskun megyében – valamint az utóbbi években az erdélyi büntetőjogtörténet feltárásának, szintézisének folyamatában.

Mint a Csemegi-kódex megszületésének időszakában a magyar jogászok legkiválóbbjai, a jogtörténet eredményeit a büntetőjogalkotás folyamatában is hasznosítani kívántad: cikkeket, tanulmányokat írtál a témában. Az ügyészi hivatásrend legjelesebbjeinek emlékét ápoltad, az ügyészi szervezet történetének legjobb ismerője voltál Magyarországon. Kutatási témáink Vajna Károly munkái kapcsán találkoztak, aki maga is gyakorló jogászként, a magyar börtönügy megújítójaként vállalta a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet és jogi néprajz érdeklődésére egyaránt számot tartó büntetőjogi hagyományok gyűjtését és közzétételét. A kutató Nánási Lászlót rendkívüli alaposság, pontos tényismeret, részrehajlás nélküli helyzetértékelés és az összefüggések világos rendszerezése jellemezte, könyvismertetéseid pedig felértek egy-egy új tanulmánnyal.

A kibocsátó alma mater ha visszahívott, örömmel mentél oktatni és kutatni is. Nagyszerű volt együtt dolgozni a SZTE Állam- és Jogtudományi Karán a Homoki-Nagy Mária vezette Államtudományi kutatócsoportban, ahol Te az ügyészség, mint hivatásrend szerepével, történetével foglalkoztál. Edvi Illés Károly, továbbá a kecskeméti tudós koronaügyész, Vargha Ferenc volt számodra a példa a joggyakorlat és jogtudomány művelésének egységére – életükkel, munkásságukkal cikkeidben többször is foglalkoztál. Másik kedves témád ismét hazahúzott: a kecskeméti református jogakadémia történetének megírásában teljes szívvel-lélekkel vettél részt.

Utolsó találkozásunk 2019. november 28-29-én Pécsett a PTE ÁJK jogtörténész professzora, Kajtár István emlékére szervezett konferencián volt. Legutóbbi kedves témádról, a dél-alföldi betyárperek jogi és kriminalisztikai hátteréről tartottál előadást. A várt és szokott lelkesedést beárnyékolta, hogy november 15-én kaptad a hírt felmentésedről. Nem kérdeztünk erről, a közös időt arra használtuk, hogy hihetetlen szakmai tudásodból merítsünk.

Hiszen számunkra, egyetemi oktatók és kutatók számára rendkívül fontos voltál, PhD-s hallgatóink szemében pedig példa: lám, gyakorló jogászként is lehet tudományos pályát építeni, a tudományok művelése nem nélkülözhető a sikeres jogalkalmazói, szakmai pályához sem.

Emlékszel Csejtei Dezső filozófia óráira? Elsőéves joghallgatók voltunk Szegeden és 1979-et írtunk. A fiatal oktató előadásain dugig megtelt a nagy előadóterem. A tematika szerint a modern spanyol és német filozófia volt az óra tárgya. Ortegát, Spenglert, Nietzschét, Heideggert értelmezve, elemezve azonban rólunk és hozzánk beszélt. Hogy felelősek vagyunk sorsunkért, felelősek vagyunk azért, ami a mindennapokban történik és történhet velünk, körülöttünk. Kimondta, amiről akkoriban csak suttogva gondolkodhattunk: hogy a diktatúra a társadalmaknak nem az egyetlen reális létezési formája – és mi egy életre elhittük ezt…

 

Nagy Janka Teodóra

Beszámoló a Tárkány Szücs Ernő Kutatócsoport tevékenységéről a PTE KVPK Kari Tanács számára – 2019/2020. akadémiai év

I.Alapadatok

név:                             Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport

tagok száma:              29 tag (a tagok névsora elérhető a Kutatócsoport honlapján – www.jogineprajz.hu)

működési helyszín:     PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1.) A Kutatócsoport tagjai a kapcsolatot elektronikusan tartották, továbbá szakmai konferenciákon, rendezvényeken találkoztak, konzultáltak.

II.A Kutatócsoport éves tervei, célkitűzései

A küldetésnyilatkozatban foglaltak szerint (www.jogineprajz.hu)

III.Eredmények

  • Programok:

1.1.„A jog kulturális holdudvara” címmel rendezte meg 2019. november 28–29-én a Kutatócsoport a Kajtár István Emlékkonferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Pécsett, a PAB-székházban.

1,2,Az egyéni kutatói eredmények ismertetése, a kutatás összehangolása, a vállalt feladatok és az operatív teendők áttekintése érdekében, az újonnan elnyert NKFI pályázat (FK 132220) keretében 2020. január 14-én munkaértekezletre került sor Budapesten a kutatók részvételével, amelynek a BTK Néprajztudományi Intézet adott otthont.

1.3.A 2019/2020. tanévben a TSZE Kutatócsoport több tagja folyamatosan és rendszeresen részt vett tagként és együttműködő kutatóként a Kutatócsoport elnöke, Prof. Mezey Barna által vezetett MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport munkájában (munkaértekezlet, kutatás, konferencia, kiadvány).

1.4. A Magyar Néprajzi Társaság 2019. szeptember 25-n a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében tudományos konferenciával ünnepelte alapításának 130. évfordulóját. A tanácskozáson a jogtörténettudomány nevében a TSZE Kutatócsoport társelnöke, Mezey Barna tisztelgett a Társaság munkássága előtt: “Népi jogélet és a hatalom joga – a néprajztudomány és a jogtudomány találkozási metszetei” címmel tartott előadásával köszöntette a közel másfél száz esztendős Társaságot.

  • Konferencia előadások:

A kutatócsoport tagjai többek között az alábbi nemzetközi (külföldi és hazai) konferenciákon tartottak előadásokat (válogatás elsősorban a PTE KPVK oktatói által tartott előadásokból):

2.1 «XIV. Современные проблемы гуманитарной науки» Vladikavkaz (Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság, Oroszország), 2019. 06. 18-20. Szervező: Северо-Осетинский институт гуманитарных и социальных исследований им. В.И.  Абаева – филиал Федерального государственного бюджетного учреждения науки Федерального научного центра Владикавказский научный центр РАН (SOIGSI).

2.2. Imreh István Emlékkonferencia, Kolozsvár, 2019. 09. 12-13. (szerv.: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvári  Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete, MTA BTK Történettudományi Intézet)

2.3. Kutatástörténeti, -szemléleti és –módszertani tanulmányok. Kolozsvár, 2019. 10. 18. ,  (szerv: EME és Kriza János Néprajzi Társaság)

2.4. IX. „Colloquia Comaromiensia Historicorum Archivariorumque“/ Igazságot mindenkinek. Komarno, 2019. 09. 25-26. (szervezők: Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Nyitrai Állami Levéltár, Komáromi Fióklevéltár)

2.5. Kőrösi Csoma Sándor – a magyarság rétegei. Tudományos konferencia. Kovászna, 2019.04. 04-06.

2.6. IX. Szegedi Jogtörténeti Napok. Szeged, 2019. november 13–15. (szervezők: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Jogtörténeti Tanszéke, Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Jogtudományi Szakbizottsága)

2.7. „A jog kulturális holdudvara” Kajtár István Emlékkonferencia. Pécs, 2019. 11. 28-29. (szervező: MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogtudományi Szakbizottság, PTE, Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék és Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK)

2.8.A társadalom kutatója: Szabó László konferencia. Szolnok, Városháza Díszterme, Damjanich Múzeum, 2019. 11. 14.  (szervezők: Damjanich János  Múzeum, MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága Társadalom- és Történettudományi Szakbizottságának Néprajzi Munkabizottsága) Magyar Tudomány Ünnepe – Értékteremtő tudomány.

2.9.XI. Jászkunság kutatása konferencia 2019. Kunszentmárton, 2019. 11. 06-07. (szerv: Kunszentmártoni Múzeum)

  • Kiadványok:

A Kutatócsoport tagjai nagyszámú jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi publikációt jelentettek meg a tárgyévben, amelyek egy része a Kutatócsoport honlapján is elérhető digitális formátumban (open access). A TSZE Kutatócsoport honlapja (http://jogineprajz.hu) a tárgyévi tartalomfejlesztésnek köszönhetően az aktuális hírek (rövid híradások programokról, a kutatási területhez kapcsolódó eseményekről, kiadványokról) megjelenése mellett, adattárral bővült (a jogi kultúrtörténethez kapcsolódó tanulmányok, dokumentumok, források, segédletek).

  • Kutatások:

A Kutatócsoport szakmai hátteret nyújtott a „Tagányi Károly (1856–1924) jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége” című OTKA pályázat elkészítéséhez és benyújtásához, amelyet a szakmai zsűri támogatásra méltónak ítélt. Az NKFI kutatás azonosítója: FK 132220, futamideje: 2019.12.01 – 2023.11.30. Tagjai négy intézményből verbuválódtak: A vezető kutató, Bognár Szabina a PTE KPVK adjunktusa, Nagy Janka Teodóra szenior kutató a PTE KPVK tanszékvezető egyetemi tanára. Horváth József szenior kutató a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgató-helyettese. Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója résztvevő kutatóként csatlakozott. A BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai közül Domokos Mariann és Szabó Ernő vesznek részt a kutatási programban. A néprajzos, valamint a jogtörténész szakma nagy figyelemmel kíséri a projekt haladását, amely korai fázisa ellenére már most számos eredménnyel büszkélkedhet (Részletek: www.jogineprajz.hu).

A TSZE Kutatócsoport tagjai közül többen részt vesznek a Kutatócsoport társelnöke, Prof. Mezey Barna egyetemi tanár által vezetett „A szuverenitás változatai a 19-20. század magyar jogfejlődésében” MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (2019-2024) munkájában (Bódiné Beliznai Kinga, Horváth Attila, Nagy Janka Teodóra, Stipta István).

  • Elismerések:    

A Kutatócsoport kiadványai (Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 1–8. [sorozatszerkesztő: Dr. Nagy Janka Teodóra]) a megjelent recenziók alapján rendkívül pozitív fogadtatásban részesültek a szűkebb szakmai és a tágabb érdeklődő olvasóközönség részéről egyaránt  (a recenzió elérhetők a Kutatócsoport honlapján).

  • A következő év tervei, feladatai:

Ez év őszén meg kívánjuk jelentetni a TSZE Kutatócsoport tizedik kiadványa 3 ív terjedelemben: „A jog kulturális holdudvara” Kajtár István Emlékkonferencia (2019. november 28–29) előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet a Kutatócsoport kiadásában a Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 9. köteteként jelenik meg. A Kutatócsoport honlapján a Digitális Adattárat tovább kívánjuk fejleszteni. A következő évben is naprakész információkat jelentetünk meg a témához kapcsolódó rovatokban: hírek, kiadványok (könyvajánlók, recenziók), galéria, adattár (a jogi kultúrtörténethez kapcsolódó tanulmányok, dokumentumok, források és egy kutatástörténeti arcképcsarnok).

  • További információk: www.jogineprajz.hu

Szekszárd, 2020. május 28.

Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra PhD és Prof. Dr. Mezey Barna DSc.

a Kutatócsoport elnöke és társelnöke

Digitalizált formában elérhető Tagányi Károly levéltárnok-történész publikált öröksége

A Tagányi-hagyaték feltárását végző kutatócsoportunk – a teljes Tagányi-hagyaték online adatbázisának végleges kiépítéséig egyelőre ideiglenes formában – elérhetővé tette Tagányi publikált örökségét:

https://kpvkptehu-my.sharepoint.com/:f:/g/personal/szabo_erno_kpvk_pte_hu/EqM3MLmYhFZDjCXfFkz9IBQBNTBXLWKrPee3gWHbRr1GaQ?e=hx7dmX

 

 

 

Az ikonra kattintva a megjelenés éve szerint rendezve találjuk a digitalizált publikációkat (a Nyitramegyei Közlönyben megjelent tárcák kivételével), amelyek kereshető pdf formátumban letölthetők.

A kutatócsoport munkáját biztosító NKFI pályázat címe:

Tagányi Károly (1856–1924) jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége

Futamideje: 2019.12.01 – 2023.11.30.

Azonosítója: NKFI FK 132220

Az adatbázissal kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket a szabo.erno@btk.mta.hu e-mail címre várjuk.

1logo

Új kutatócsoport alakult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetben a Tagányi-hagyaték feltárására

A kutatócsoport munkáját biztosító NKFI pályázat címe:

Tagányi Károly (1856–1924) jogszokásgyűjtő programja és hagyatékának tudománytörténeti jelentősége
Futamideje: 2019.12.01 – 2023.11.30.
Azonosítója: NKFI FK 132220

A kutatócsoport szakmai hátterét a BTK Néprajztudományi Intézet és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport jelenti. A kutatók négy intézményből érkeztek: a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar tanszékvezető egyetemi tanára Nagy Janka Teodóra és Horváth József, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgató-helyettese szenior kutatóként; Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója résztvevő kutatóként csatlakozott a pályázathoz. A BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai közül Bognár Szabina (vezető kutató), Domokos Mariann és Szabó Ernő vesznek részt a kutatási programban.

A pályázat vezető kutatója, Bognár Szabina jogász-néprajzos. A BTK Néprajztudományi Intézet kutatójaként rendszeresen publikál a jogi néprajz tárgykörében; disszertációja alapján készült monográfiája A magyar népi jogélet kutatása címmel 2016-ban a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában jelent meg. Nevéhez köthető Tagányi Károly 21. századi „újrafelfedezése”, Tagányi publikált örökségének számbavétele. Tagányi műveinek hatását és jelentőségét vizsgálja a nemzetközi és a hazai néprajztudományban.

Nagy Janka Teodóra jogász-néprajzos, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke, a PTE KPVK egyetemi tanára, a projektben szenior kutató. Az 1990-es évek közepétől rendszeresen publikál a tradicionális népi önkormányzatokról (ezek között a föld- és faluközösségekről) és a népi jogéletről, annak magyar és nemzetközi kutatástörténetéről. A pályázatban részt vesz a 19. századi európai jogi néprajzi kutatások magyarországi hatásvizsgálatában. A jogi néprajz hazai képviselőjeként újabb és újabb témákkal jelentkezik, konferenciák és kiadványok sora jelzi hiánypótló tudományos és tudományszervező tevékenységét.

Horváth József történész-könyvtáros, a kora újkori végrendelet-kutatás megkerülhetetlen képviselője, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgató-helyettese. Több évtizedes forrásfeltáró és könyvtárosi tapasztalatai alapján szenior kutatóként segíti a Tagányi-hagyaték feltárását. Sokoldalú felkészültsége biztosíték arra, hogy értő feldolgozója lesz Tagányi Károly kora újkorra vonatkozó publikációinak és kéziratos hagyatékának, különös tekintettel a Tagányi-levelezésre.

Szeberényi Gábor történész-könyvtáros, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója. Feldolgozta a Tagányi-könyvtár 1920-as évekbeli Pécsre kerülésének történetét. Nevéhez köthető Tagányi historiográfiai hatásának minden korábbinál részletesebb feltárása; a Tagányi-tanítványok közül Holub József és Szekfű Gyula mester-tanítványi kapcsolatának részletes vizsgálata. A projekt keretében feldolgozza az 1920-as években Pécsre került Tagányi-könyvtár állományát, és folytatja Tagányi historiográfiai (társadalomtörténeti, tudománytörténeti) hatásának feltárását.

Domokos Mariann néprajzos-jogász, a BTK Néprajztudományi Intézet kutatója.  Publikációinak nagy része a magyar népmesegyűjtés és kiadás 19. századi történetének különböző fejezeteit mutatja be. Számos tanulmány, egy monográfia a mesegyűjtés történetéről és egy klasszikus népmesegyűjtemény kéziratos és kiadott változatának szinoptikus, kritikai kiadása köthető nevéhez. Elsősorban másfél évtizedes forrásfeltáró tapasztalatait hasznosítja a különböző gyűjteményekben őrzött Tagányi-kéziratok számbavétele során. Vizsgálja Tagányi műveinek hatását és jelentőségét a néprajztudományban. Feltárja a 19. századi európai jogi néprajzi kutatások és az európai folklórgyűjtés történetének összefüggéseit, elsősorban a Grimm-testvérek magyar recepcióját kutatva.

Szabó Ernő ókortörténész-közgazdász, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. A Tagányi-hagyatékról készülő adatbázis felelőse, aktív szerepet vállal a Tagányi-hagyaték feltárásában és feldolgozásában.

A kutatás témája:

Tagányi Károly (1856–1924) történész-levéltárnok méltatlanul elfelejtett tudósunk, akinek témaválasztása, „stylje” is jóval univerzálisabb volt, mint kortársaié, felfogása nagyban elütött a korabeli magyar történetírók többségétől. A munkája iránt végletekig elkötelezett tudósként a 19. század végén rendkívüli képességekkel és erudícióval próbált meghonosítani több, Európában szintén abban az időszakban indult kutatási irányzatot. Szerteágazó próbálkozásai (közülük kiemelhető az őt az Akadémiába bejuttató A földközösség története Magyarországon című tanulmánya) – a modern levéltártani rendező elvek adaptálásától a helytörténetírás tudományos megalapozásán keresztül a gazdaságtörténet meghonosításáig – azonban túl korainak bizonyultak, s így sokáig nem akadt követőjük. Legfontosabb újítása, hogy egyre szélesebb forráskört vont be vizsgálataiba, a néprajztudományban és azon belül a néprajzi gyűjtésben is egy újabb forrásbázist látott. Így széles nemzetközi kitekintéssel nyomon követte a korszakban kibontakozó új tudomány eredményeit, és levéltári kutatásaival ötvözve építette be azokat munkáiba. Kifejezetten néprajzosok számára megfogalmazott jogszokásgyűjtő programjának első részét (A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. I. rész. A családjog és öröklési jog köréből) 1919-ben tette közzé. Tagányi és a Magyar Néprajzi Társaság is, melynek a szerző 1920 és 1924 között elnöke volt, az európai tudományos közvéleménynek szánta a dolgozatot, így az 1922-ben németül is megjelenhetett. A jogszokásgyűjtő program folytatása azonban, ahogy a Tagányi-életmű nagy része is, máig kéziratban maradt. A kutatási program elsődleges célja a nem publikált fejezetek (dologi jog, kötelmi jog, büntetőjog) feldolgozása, digitalizálása és közzététele a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport által működtetett jogi néprajzi adatbázisban (www.jogineprajz.hu). A kutatócsoport természetesen a Tagányi-hagyaték teljességre törekvő feltárására vállalkozik, úgy a levelezés, a kéziratok, a jegyzetanyag, mind a részben Pécsre került Tagányi-könyvtár kapcsán – minden esetben vizsgálva a digitalizálás és a közzététel lehetőségeit. A kutatócsoport felvállalja Tagányi tudománytörténeti hatásának vizsgálatát is, melybe beletartozik a tanítványi kör, a mester-tanítványi viszony feltárása éppúgy, mint akár a budapesti, akár a bécsi levéltárosi szakmai körökben betöltött pozíció vizsgálata is. Tagányi programindítóinak hazai utóéletének vizsgálatán túl, fontos a nemzetközi kitekintés. Európa szerte zajlik a 19. század végi jogszokásgyűjtések eredményeinek feltárása-újraértelmezése; a Tagányi-hagyaték feltárása is ebbe a diskurzusba illeszkedik. A szoros nemzetközi együttműködés elősegíti a hazánk területét érintő 19. századi gyűjtések eredményeinek feltérképezését.

Tagányi (publikált és kiadatlan) örökségének teljességre törekvő, tudományos igényű számbavétele, közzététele és feldolgozása a tudománytörténet hiánypótló vállalkozása.

053

2019. november 28-29. „A JOG KULTURÁLIS HOLDUDVARA” KAJTÁR ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA

Kedves Előadók, Kedves Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Kollégák!

Először is a szervezők nevében szeretném megköszönni, hogy részt vettetek „A jog kulturális holdudvara” Kajtár István Emlékkonferencián a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Pécsett, a PAB-székházban 2019. november 28-29-én.

Mindkét nap szakmaisága, szellemisége méltón idézte Kajtár István professzor úr, a jogtörténész, a jogi kultúrtörténész, a professzor, a kolléga, a barát emlékét.

Köszönet ezért valamennyi előadónak, emlékezőnek és résztvevőnek!

A konferencián elhangzott előadások megjelentetését tervezzük, a kézirat leadására vonatkozó részletes információkat 2020. január 31-ig pontosítjuk.

 

Szíves üdvözlettel a konferencia szervezőbizottsága nevében:

Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra

PAB Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság
alelnöke,
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
elnöke