Konferencia-beszámoló

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szekszárd, 2017. szeptember 28–29. „A jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet új forrásai” címmel rendeztek Bővebben »

Konferencia hírek és meghívó

A JOGI NÉPRAJZ ÉS A JOGI KULTÚRTÖRTÉNET ÚJ FORRÁSAI JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS JOGI NÉPRAJZI INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI KONFERENCIA Szekszárd, 2017. szeptember 28-29. Tisztelt Előadó, Kedves Kutatócsoport Tag! Kedves Barátaink! Mellékelten küldjük a Tárkány Bővebben »

OTKA munkamegbeszélés (Szekszárd, 2016. május 12.)

‘A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL)’ OTKA kutatás harmadik periódusának munkamegbeszélésére került sor Szekszárdon, 2016. május 12-én. Helyszín: PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Rákóczi utca 1. Bővebben »

Három szegedi jogtörténész

A Szegedi Tudományegyetem két jogtörténeti tanszéke, az Európai Jogtörténeti Tanszék és a Magyar jogtörténeti Tanszék nemzetközi jogtörténeti konferenciát szervezett a MTA SZAB Jogtudományi Albizottságának támogatásával 2014. november 27-28-án. A „Három szegedi jogtörténész” Bővebben »

Dr. Bárth János néprajzkutató, címzetes egyetemi docens köszöntése hetvenedik születésnapján

2014. december 15-én köszöntötték Bárth János néprajzkutatót, nyugalmazott megyei múzeumigazgatót és egyetemi tanárt 70. születésnapja alkalmából a kecskeméti Cifrapalotában. Az ünnepelt számára igazi meglepetés volt az a köszöntő tanulmánykötet, amelyben 70 kolléga köszöntötte Bővebben »

 
bkml_barth

Megjelent: Bárth János – Jankováci levelek c. kötete

Napjainkban a népi jogélet kutatása újra fellendülőben van. Bárth János legújabb kötetében a jobbágyvagyon és öröklésének kérdéskörét vizsgálja a 19. század első felének időszakában az egykori Jankovác település vonatkozásában az úriszékhez benyújtott egyéni panaszlevelek, végrendeletek és hagyatéki leltárak, osztálylevelek egyességlevelek, tanúsítványok alapján. A kiadvány összegző-elemző tanulmányát követő részben több mint félszáz releváns levéltári dokumentumot is közöl a Szerző.

gelen

Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában Sárkeresztes népi jogélete 1867-1959

“A monográfia a „működő” falut több fejezetre bontva mutatja be. Címe azt ígéri, hogy Sárkeresztes népi jogéletének megismertetése csak az 1867-1959 közötti időszakra szorítkozik, ezen azonban ahol indokoltnak látja, túllép a Szerző. Néha szinte napjainkig is „kifut” az elemzés, ami lehetővé teszi, hogy a fejlődési folyamatok kellően plasztikus módon jelenjenek meg az olvasó előtt. Más tekintetben sem szűkül le a vizsgálat kizárólag Sárkeresztes közigazgatási területére: ahol kell, külföldi összehasonlításokat tesz (így kerülnek be például horvát, szerb, bosnyák, hercego-vinai, montenegrói, szlovák források is a műbe). Az pedig teljesen természetes és feltétlenül üdvözölendő, hogy a Szerző más magyar térségeket, tájegységeket is összehasonlít vizsgálatának szűkebb tárgyával. A monográfia logikus szerkezetű: a közjogi alapok (szervezet és működés) bemutatásával indul, mindenütt külön gondot fordítva arra, hogy az éppen hatályos központi szabályozást (mint keretet) is megismertesse. Ezen belül helyezi el (ehhez a háttérhez viszonyítja) a vizsgált falu működő szervezeti-intézményi rendszerét. Közjogi vetület még egyszer bukkan elő: a monográfia utolsó fejezetében. (E fejezet impozáns tartalmára már itt felhívom a Tisztelt Olvasó figyelmét!) A közjogi keretek között viruló helyi népi jogélet történéseit a családi jog, a magánjog, a kötelmi jog, az öröklési jog címet viselő fejezetekből ismerhetjük meg, amelyek felvezetéseiben mindenütt eligazítást kap az olvasó a fejezetben használt jogi szakkifejezések tartalmáról. Mindezt pedig imponálóan érthetően, leegyszerűsítve teszi a Szerző. Mindenütt helyi (jog)esetek tömegének bemutatásával találkozik az olvasó, érdekesebbnél érdekesebb, tanulságos történeteket ismerhetünk meg, s rajtuk keresztül tekinthetünk be a helyi népi jogélet, népi jogszokások világába. (Ez utóbbiak tartalmát is megvizsgálja a Szerző, s meggyőző érveléssel húz cezúrát közöttük.) Adomáktól, anekdotáktól, rigmusoktól lesz még hangulatosabbá a könyv, s valóban úgy érzi az olvasó, hogy maga is ott ül egy helyi összejövetelen, tollfosztáson, vagy éppen a helyi képviselőtestület (vagy elöljáróság) ülésén gyújt pipára. Kiemelésre méltó a szerző finom humora, amely külön is élvezhetővé teszi a könyvet: talán ez is az oka annak, hogy tényleg nem tudja letenni az ember ezt a könyvet. Mindezt tovább erősíti az a körülmény, hogy a Szerző mindenütt eredeti kifejezéseket, megjelöléseket használ. A monográfia alaposan dokumentált, a közel 900 lábjegyzete önmagában mutatja, hogy minden forrás benne van ahhoz, hogy a „megszüntetve megőrzés” hegeli kategóriájából itt tényleg a megőrzésre kerüljön a hangsúly. Minek a megőrzéséről van szó? A Szerző szavait kölcsönvéve: „a szokásból szabály vezethető le, amely vonatkozhat az életviszonyok olyan körére, ami a jogrend uralma alá tartozik, de a jogrend szövedéke még nem hálózta be.” Ennél szebben én sem tudom kifejezni a (tényleg megvalósult) szerzői szándékot. Mi a „haszna”, mi a „küldetése” ennek a monográfiának? Itt is a Szerző – általam hiánytalanul osztott – gondolatait hívom segítségül: „Az utóbbi évtizedekben a jogtudományok, így elsősorban a jogtörténet, kisebb mértékben a jogbölcselet, de a jog más tudományterületei szintén fokozódó érdeklődést mutattak a népi jogszokások, jogélet, jogérzet, jogtudat iránt. Mindezekre figyelemmel a későbbiekben talán módosul, árnyaltabb lesz a népi jogszokások kutatásának tudománytörténeti elhelyezése.” Jóska! Ezért (is) jó, hogy ezt az értékes könyvet megírtad, amelyet jó szívvel ajánlok mindazoknak, akik a mai rohanó világban készséget mutatnak a múlt értékes hagyományainak, hagyatékának a megismerésére!” (Dr. Kiss László, Professzor Emeritus, volt alkotmánybíró)

  • Tartalomjegyzék
  • Kiadás éve: 2018
  • Kiadás helye: Székesfehérvár
  • Terjedelem: 686 oldal
  • Kötés: keménytáblás

A könyvbemutató képei (Székesfehérvár, 2018. június 28., Fotó: Dr. Nagy Janka Teodóra):

Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában. Könyvbemutató

Tisztelt Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Érdeklődők!

Szeretnénk felhívni figyelmét tagtársunk, Dr. Gelencsér József Székesfehérvár áldásos árnyékában. Sárkeresztes népi jogléte 1867-1959 című könyvének bemutatójára.

A könyvet Dr. S. Lackovits Emőke néprajzkutató és Dr. Kiss László jogász professzor mutatja be Székesfehérváron az Országzászló téri épületben 2018. június 28-án, csütörtökön 17:00 órakor.

Bevezető és köszöntő gondolatait elmondja Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere.

A rendezvény ideje alatt a bemutatott könyv kedvezményes áron megvásárolható, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport kötetbemutatón megjelenő tagjainak a szerző ajándékpéldányt biztosít a 680 oldal terjedelmű kötetből.

meghívó_sárkeresztes_szerk

 

hergerSKMBT_C20316092013190

Herger Csabáné: A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében

A modern magyar házassági vagyonjog kialakulásának és rendszerének a német jogfejlődés eredményeivel történő összehasonlítását az a felismerés motiválta, hogy a magyar modernizáció korának házassági vagyonjogi intézményei a korabeli jogtudomány álláspontja szerint túlnyomó mértékben német eredetűek voltak. Ezek fejlődése az évszázadok során egy olyan államban ment végbe, melynek a népessége részben német származású volt. Másrészt a neoabszolutizmus korában az erőszakos jogexport következtében a magyar jogéletet és a jogtudományt jelentős osztrák hatás érte, de nem feledhető az sem, hogy a magyar magánjogi kodifikáció során a 19. század utolsó két évtizedében a német polgári kódex tervezeteire is tekintettel voltak. Miután ma Magyarország az Európai Unió tagállama, joggal tehető fel a kérdés, hogy a német-magyar jogtörténeti előzmények hasznosulhatnak-e azután, hogy a pártállami korszak családjogi törvénykönyvének monolit házassági vagyonjogát annak novellái és a bírói joggyakorlat továbbfejlesztette, majd az új magyar polgári kódex házassági vagyonjogának kodifikátorai lényegét tekintve ugyanazt a három rendszert nevesítették, mint amit a hatályos német jog is ismer.

  • Tartalomjegyzék
  • Kiadás éve: 2017
  • Kiadás helye: Passau
  • Kiadó: Schenk Verlag
  • Terjedelem: 472 oldal
  • Kötés: papír
  • Formátum: 168 x 238 mm
  • ISBN 978-3-944850-70-2

Ünnepi üdvözlet

udvozlet