Kategória: Képes

053

2019. november 28-29. „A JOG KULTURÁLIS HOLDUDVARA” KAJTÁR ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA

Kedves Előadók, Kedves Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Kollégák!

Először is a szervezők nevében szeretném megköszönni, hogy részt vettetek „A jog kulturális holdudvara” Kajtár István Emlékkonferencián a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Pécsett, a PAB-székházban 2019. november 28-29-én.

Mindkét nap szakmaisága, szellemisége méltón idézte Kajtár István professzor úr, a jogtörténész, a jogi kultúrtörténész, a professzor, a kolléga, a barát emlékét.

Köszönet ezért valamennyi előadónak, emlékezőnek és résztvevőnek!

A konferencián elhangzott előadások megjelentetését tervezzük, a kézirat leadására vonatkozó részletes információkat 2020. január 31-ig pontosítjuk.

 

Szíves üdvözlettel a konferencia szervezőbizottsága nevében:

Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra

PAB Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság
alelnöke,
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
elnöke

TSZE KUTATÓCSOPOPORT_JÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190912

Imreh István konferencia Kolozsvár 2019. 09. 12-13.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történettudományi Szakbizottsága, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2019. szeptember 12-13-án emlékkonferenciát szervezett a száz éve született Imreh István tiszteletére.

A konferencián a résztvevők a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Imreh István sírját, majd az EME székházában kétnapos tudományos konferencián emlékeztek meg a történész Imreh István több tudományterületet érintő
munkásságáról.

Az emlékkonferencián a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport több tagja is részt vett. Nagy Janka Teodóra a Kutatócsoport elnöke Imreh István és a székely falvak jog-, szokás- és értékrendje címmel tartott előadást; Mezey Barna a Kutatócsoport társelnöke a falutörvények szankciórendszeréről adott áttekintést. A Kutatócsoport alapító tagjai közül Bánkiné Molnár Erzsébet A helyi törvények, mint az autonómia belső szabályozói cím alatt a jász és a székely önigazgatás közötti párhuzamok feltárására vállalkozott; Homoki-Nagy Mária példákon keresztül mutatta be, miként élhet tovább a szokás és a szokásjog a késői jogalkotásban. Nánási László egy korai erdélyi büntetőjogi kodifikációs kísérletről, a 1810/11-es kolozsvári országgyűlés büntető kódexéről számolt be. Bognár Szabina tudományos titkár Imreh Istvánnak a magyar népi jogélet kutatásában betöltött szerepét ismertette. A konferencia részletes programja itt érhető el.

Köszönjük a Házigazdák és a Szervezők áldozatos munkáját!

 

OBORNI TERÉZ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915NAGY JANKA TEODÓRA_EA1_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915NÁNÁSI LÁSZLÓ_IMREH KONFERENCIA_KOLOZSVÁR_20190915 (1)TSZE JOGTÖRTÉNETI SZEKCIÓ_JÓ_IMREH KONFERENICA_KOLOZSVÁR_20190915_071500   Imreh István sírjánál_Kolozsvár_Házsongárdi temető_20190915

Kajtár István portré1

Búcsúzunk… Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. prof. emeritus (1951–2019)

Abiit, non obiit

Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán, 1970-ben a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben vette át diplomáját. A kar Jogtörténeti Tanszékén 1974-1977 között demonstrátorként, ezt követően tudományos továbbképzési ösztöndíjas gyakornokként dolgozott, majd tanársegédi (1979), adjunktusi (1982), illetve docensi (1989) kinevezést kapott. A kari közéletben 1990-1996 között dékánhelyettesként, 2013-ig a Kari Tanács tagjaként vett részt.

A burzsoá városi jog kialakulása Magyarországon” című értekezésével 1987-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1994-ben habilitált. Egyetemi tanári kinevezését követően 1995-ben lett vezetője a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének, illetve időközben önállósult Jogtörténeti Tanszékének. Nyugállományba vonulása után (2013) professor emeritusként továbbra is részt vett a tanszék munkájában. „A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai” című értekezésének megvédésével 2003-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A PTE ÁJK Doktori iskolájának doktori alprogram vezetője, témavezetője, a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának témahirdetője, előadója. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Sub auspiciis Rei Publicae popularis doktor (1978), Pro Scientia aranyérem (1993), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008).

(Prof. Visegrády Antal Prof. Kajtár István „Jogi kultúrtörténet” címmel a Szent István Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásán – Budapest, 2017. 11. 06. – elhangzott laudációja alapján)

*

Már egy idő óta tudtuk, hogy nincsen rendben az egészsége, mégis váratlan volt és megrázó a hír: Kajtár István, a nemzetközi hírű jogtörténész professzor, közel két évtizedig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének vezetője, nyugdíjba vonulását követően professor emeritusa, a magyar jogi kultúrtörténet egyik első hazai képviselője, a magyar jogi néprajzi kutatások elhivatott támogatója, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagja 2019. augusztus 18-án hajnalban itt hagyott bennünket: családját, barátait, kollégáit, tanítványait és tisztelőit.

A nagyívű jogtudósi életpályát számosan fogják majd értelmezni és értékelni: városi közigazgatás történettel foglalkozó publikációit, osztrák-magyar összehasonlító jogtörténeti tanulmányait, magyar – elsősorban pécsi – egyetem- és jogi képzéstörténeti munkáit, hadtörténeti cikkeit, továbbá a jogtörténész kollégák szakmai eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérő, értő állam- és jogtudományi recenzióit.

A Magyar Tudományos Művek Tárában számon tartott, 1973-2018 között megjelent 219 közlemény (17 könyv szerzőként és szerkesztőként, 40 tudományos folyóiratcikk, 72 könyvrészlet, mely utóbbiak közel fele idegennyelvű) és a 736 független hivatkozás pontosan felrajzolja a jogtörténészi pályaívet. A professzora, Csizmadia Andor által útjára bocsátott közigazgatás-, intézmény- és képzéstörténeti kutatóból a tradicionális és modern jogfejlődés folyamatát európai kitekintéssel vizsgáló, a jogelmélet és joggyakorlat jelenidejű kihívásaira is választ kereső jogtudóssá, a jogászcéh jövő nemzedékéért (kutatókért és gyakorló szakemberekért egyaránt) felelősséget vállaló egyetemi professzorrá válás állomásait.

A búcsúszavak most a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító tagjához szólnak, aki nélkül a hazai jogi kultúrtörténet, a jogi néprajz és a kutatócsoport sem érhette volna el mindannyiunk által számon tartott eredményeit.

Kajtár István az elsők egyike volt, aki Magyarországon a jogi kultúrtörténetről írt: 1982-ben Kengyel Miklóssal az ítéleti preambulumokat, 1986-ban a fogvatartottak kérvényírási szokásait vizsgálta a Bach-korszak elején. Két esztendővel később Visegrády Antallal a hazai szakirodalomban gyakran idézett joghatékonysági vizsgálatokról szóló közös tanulmányban a jogi kultúra jogtörténeti dimenzióiról írt, az elkövetkező években pedig cikkek sora következett, amelyek a jogtörténészként kutatott téma jogi kultúrtörténeti vonatkozásait is közreadták, új kutatások tárgyává téve „a jog kulturális holdudvarát”.

Nem véletlen, hogy a krakkói, a prágai és a pozsonyi egyetem mellett kétévtizedes együttműködést alakított ki a grazi Karl Franzens Universität jogtörténeti tanszékével.  Gernot Kocher tanszékvezető professzorral, a jogtörténeti kutatásokhoz a vizuális információkat (a régészeti leleteket és a képi ábrázolásokat) is segítségül hívó ún. Rechtsarchäologie irányzat képviselőjével 1992-től, Zeichen und Symbole des Rechts jogi ikonográfiai monográfiája megjelenésének évétől hirdetettek közös szemináriumot húsz éven át Pécsett, illetve Grazban. Az együttműködés eredménye nemcsak Kocher professzor több tízezer felvételből álló jogtörténeti képgyűjteményének a közös jogi kultúrtörténeti szeminárium rendelkezésére bocsátása, illetve monográfiájának magyar nyelvű megjelentetése a pécsi tanszék gondozásában, hanem Kajtár István mind nagyobb számú és változatos tematikájú jogi kultúrtörténeti tanulmányainak publikálása, továbbá a jogi kultúrtörténet pécsi műhelyének megalakulása volt.

Kajtár István 2004-ben kiadott Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe monográfiája a kutatási terület és az egyetemi oktatás mindmáig meghatározó zsinórmértékévé vált. Ahogyan az utolsó, közös OTKA-kutatás eredményeit összegző, a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről, eredményeiről (ezek között saját kezdeményezői szerepéről és 1982-2016 között megjelent mintegy negyven jogi kultúrtörténeti publikációjáról) írott áttekintésében  fogalmazott: munkássága egyik legfontosabb eredményének azt tekintette, hogy a jogtörténeti szakma nyitottá vált a jogi kultúrtörténet iránt.

*

Zárásként néhány személyes mondat… Tisztelt Professzor Úr, Kedves István! Köszönöm neked, hogy amikor az interdiszciplináris kutatásoknak még híre-hamva sem volt Magyarországon, Pécsett, az ÁJK Doktori Iskolájában a néprajz felől érkezve a jogtörténetben hazataláltam. Témát kaptam Tőled, bizalmat és hitet. Valódi mentorként – vagy ahogyan te fogalmaztál, „szellemi atyaként” segítettél kutatóvá formálódásomban. Ahogyan hallgatóid, kollégáid tiszteltek szakmai tudásod, emberséged miatt, az számomra is példa volt az egyetemi oktatói pályán. Ha valami nehézség akadt, amit meg kellett oldani, fel- alá sétáltál hátad mögött összekulcsolt kézzel, és végül mindig volt néhány biztató, a nehézségeken tovább lendítő mondatod.

Most, hogy útra keltél – sajnos nem a tanulmányodban idézett háborúzó antik görögök hajóinak egyikén, hanem Kháron ladikján –, csak képzelem, hogy homlokodat ráncolva egy félmosollyal még visszafordulsz és felemeled a mutatóujjad: „Nem keseregni kell, hanem folytatni tovább…”

Nagy Janka Teodóra

TSZE JKJN KK 5. kötet bemutató_Homoki-Nagy Mária_Jogi Kari Könyvünnep_SZTE ÁJK_2018.12.13.

VIII. Jogi Kari Könyvünnep ( SZTE ÁJTK)

2018. december 13. (csütörtök) 11.00 óra

Szegedi Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Kari Társalgó (Szeged, Tisza Lajos krt. 54., III. emelet)

Megnyitó

Balogh Elemér egyetemi tanár, dékán

Homoki-Nagy Mária: ”Az általam megkért hiteles tanúk elõtt végsõ rendelkezésemet tészem…” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezõvárosában

Ajánló a könyvhöz:
“Homoki-Nagy Mária: ’Az általam megkért hiteles tanúk előtt következő végső rendelésemet tészem…’ – Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosában monográfiája a szerző ,A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL) K 109191 sz. OTKA-kutatás időszakában végzett forráskutatásainak eredményeit ismerteti. A könyv azonban sokkal több, mint néhány év kutatási eredményének összefoglalása, mint egyszerű forrásismertetés és -értékelés.”(Nagy Janka Teodóra)

Ismerteti: Nagy Janka Teodóra egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Pozsonyi Norbert: Dologi hitelbiztosítékok az ügyleti gyakorlatban. Kauteláris praxis apréklasszikus és a klasszikus korszakban

Ajánló a könyvhöz:
“A jelen munka elsődleges célja annak bemutatása, hogy a mindennapok szerződési gyakorlata (kauteláris praxisa) által kialakított formulák milyen komoly befolyással bírtak a római jog fejlődésére. Számos ilyen, a jogéletben kialakult szerződési klauzula (pl. a bérbeadó zálogjoga a bérlő által a bérleménybe bevitt értéktárgyakon) olyan elterjedtté vált, hogy idővel ezeket a kikötéseket a szerződés természetes alkatrészeinek (naturalia negotii) tekintették. Sőt néhány – akár már a köztársasági korszak vagy a korai principátus ügyleti gyakorlatában kialakult – szerződési kikötés mind a mai napig közvetlenül megtalálható korunk modern államainak magánjogi kódexeiben is.” (Pozsonyi Norbert)

Ismerteti: Pókecz Kovács Attila egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Berki Gabriella: Free Movement of Patients in the EU. A Patient’s Perspective

Ajánló a könyvhöz:

„A Free movement of patients in the EU – A Patient’s Perspective című monográfia a betegmobilitás jogi kérdéseit járja körül – ezúttal a betegek oldaláról. Ennek a sokat vitatott témának egy újszerű aspektusát tárja fel ezzel, és olyan problémákra világít rá, melyek eddig nem, vagy kevéssé kerültek a jogalkotói, jogalkalmazói és akadémiai vizsgálódások látóterébe. A téma újbóli aktualitását a Betegmobilitási Irányelvnek a Szociális Biztonsági Koordinációs Rendeletekkel való párhuzamos alkalmazása – az ez által előálló hiányosságok és ellentmondások – adta meg. A könyv szerzője, aki tudományos ismeretterjesztő munkájával 2017-ben az Európai Tanács Altiero Spinelli díjának harmadik helyezését érte el, egy szolidárisabb és szociálisan érzékenyebb Európai Unió mellett teszi le a voksát, amelyben minden beteg hozzáférhet a számára szükséges, jó minőségű egészségügyi ellátáshoz – akár saját tagállamán kívül is.” (Berki Gabriella)

Ismerteti: Gellérné Lukács Éva adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Wolters Kluwer Kft. idei új kiadványai

Ötvös Ildikó üzleti felelő és Takács Tibor VIP ügyfélkapcsolati menedzser, Wolters Kluwer Kft.

A rendezvény alkalmával megtekinthetők a Karunk oktatóinak tollából az elmúlt évben

megjelent kötetek is.

RÖVID HÍR_TIT-Jogászegylet TMSZ_Prof.Mezey_MTÜ előadás_Szekszárd, 2018.11.19.

A kényszerítés kényszere – a büntetőjog történetéről határtalanul

A Magyar Tudomány Ünnepe: „Határtalan tudomány”
2018. november 5-30.

A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete és a Pécsi Tudományegyetem KPVK Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoportja által a Magyar Tudomány Ünnepén közösen szervezett programon 2018. november 19-én Szekszárdon Prof. Dr. Mezey Barna DSc. jogtörténész, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke tartott a Tolna Megyei Főügyészség Dísztermében  megjelentek élénk érdeklődése által kísért előadást „A büntetőjog szinergiája” címmel.

MTÜ2_MEZEY-Szekszárd_20181119 MTÜ1_MEZEY_Szekszárd_20181119